2011. december 22., csütörtök

Kell-e KRESZ tanfolyamra járni?





Kell- e, legyen-e KRESZ oktatás tanteremben?
Vagy otthon?
Vagy esetleg majd csak a kocsiban, vezetés közben?








Mint minden gyakorlati (szak) képzésnél, oktatási fajtánként, területenként, akár nézhetnénk országonként, változik a módszer.
Vannak országok, képzési módszerek, ahol a manualitást igénylő szakmáknál, a mesterfogások elsajátítása az elsődleges. Majd erre a gyakorlati alapra (ha kialakul), építik fel az elméleti részt. Ha viszont a manualitással baj van, akkor valami más szakmát keresnek a jelöltnek, amiben lehet sikerélmény, lehet belőle megélhetést jelentő szaktudás!

Tehát elméleti képzésre szükség van, ez nem vitakérdés!
Már csak azon érdemes csak gondolkodni, hogy mikor és milyen formában?

Mindenekelőtt, mielőtt kiderülne van-e érzéke hozzá, vagy majd csak később, mikor már érti is miről esik szó.

Én arról sem vitatkoznék, hogy milyen formában. Mármint személyes kapcsolatok révén (tanár vs diák), v távoktatási módszerek alkalmazásával (e learning – még kimondani is fáj)?

Bár a mai rohanó, önképző világban helyet követelnek maguknak az új módszerek, de szerintem nem ott kellene bevetni, ahol a nevelésre, mint olyanra is szükség lenne!

De már ez sem vita téma, mert a jogszabály rendelkezik róla. Ez mellett én ki kötöttem volna, a személyes konzultációt egy elméleti oktatóval.

Nem hazabeszélés miatt mondom ezt, hanem mert, mint gyakorló elméleti és gyakorlati oktató látom, hogy aki nem rendszeresen látogatja az elméleti foglalkozásokat, az is képes levizsgázni (csak tesztek gyakorlásával) KRESZ elméletből. Viszont a kocsiban, a forgalomban, a teszteken megszerzett tudás nagyon keveset ér. Ilyenkor, ha van kellő (sajnos nem mindig) tudása, képessége a gyakorlatis kollegának, magyarázhatja a szabályokat. De az már csak magyarázat, nem elmagyarázás!




És, tán az sem mindegy, hogy mennyiért folyik a KRESZ oktatás. Mert ügye tanteremben, néhol ingyenes az oktatás. Viszont, ha már a vezetés közben kell újból, s újból közlekedési szabályok megértetésével időt tölteni (aminek még örül is a gyakorlatis kollega, mert nem megy az autó) annak az ára ugyan annyi, mintha autóznának.


Egy tanteremben (nyílván megfelelő személyi, és technikai feltételekkel) nagyon szemléletessé lehet tenni, az amúgy igen unalmas jogszabályi háttér elmagyarázását, érthetővé tételét.
E háttérrel, már jószerivel minden autósiskola rendelkezik.




Az amúgy sem rózsás baleseti statisztika, javítására inkább emelni kellett volna a tantermi képzés óraszámát, mintsem kivinni onnan, az otthoni számítógép elé.










Azon túl, ha nincs tantermi foglalkozás, elmarad tanár és a többi diák álltal felvetett esetek elemzése.

Tudom nincs mindenkinek igénye, egy mélyreható, akár vezetéstől eltiltásban levőkkel kibővített, tudatformáló képzéshez. Szerintem azért ez mégsem egy kosárfonó tanfolyam (nem megsérteni akarok senkit), itt nem határozhatná meg a „vevő”, hogy milyen kosarat akar megvenni (csak hogy a példánál maradjak).

Ez közérdek, akár mondhatnám társadalmi érdek.
Szükséges lenne, akár mindenkire kiterjedő utánképzéssel, a megváltozott szabályokról képzést tartani, melynek végén számot kelljen adni a szerzett ismeretekről.




Szükséges lenne, szembesíteni a járművel, vagy akár a máskép közlekedőket saját képességeikről, és közlekedési partnereik képességeiről (gyalogos vs autós).



Szükséges lenne minden lehetőséget megragadva TUDATOT FORMÁLNI.

http://www.youtube.com/watch?v=5ljNMkwxbTw&feature=fvwrel