2011. december 22., csütörtök

Kell-e KRESZ tanfolyamra járni?





Kell- e, legyen-e KRESZ oktatás tanteremben?
Vagy otthon?
Vagy esetleg majd csak a kocsiban, vezetés közben?








Mint minden gyakorlati (szak) képzésnél, oktatási fajtánként, területenként, akár nézhetnénk országonként, változik a módszer.
Vannak országok, képzési módszerek, ahol a manualitást igénylő szakmáknál, a mesterfogások elsajátítása az elsődleges. Majd erre a gyakorlati alapra (ha kialakul), építik fel az elméleti részt. Ha viszont a manualitással baj van, akkor valami más szakmát keresnek a jelöltnek, amiben lehet sikerélmény, lehet belőle megélhetést jelentő szaktudás!

Tehát elméleti képzésre szükség van, ez nem vitakérdés!
Már csak azon érdemes csak gondolkodni, hogy mikor és milyen formában?

Mindenekelőtt, mielőtt kiderülne van-e érzéke hozzá, vagy majd csak később, mikor már érti is miről esik szó.

Én arról sem vitatkoznék, hogy milyen formában. Mármint személyes kapcsolatok révén (tanár vs diák), v távoktatási módszerek alkalmazásával (e learning – még kimondani is fáj)?

Bár a mai rohanó, önképző világban helyet követelnek maguknak az új módszerek, de szerintem nem ott kellene bevetni, ahol a nevelésre, mint olyanra is szükség lenne!

De már ez sem vita téma, mert a jogszabály rendelkezik róla. Ez mellett én ki kötöttem volna, a személyes konzultációt egy elméleti oktatóval.

Nem hazabeszélés miatt mondom ezt, hanem mert, mint gyakorló elméleti és gyakorlati oktató látom, hogy aki nem rendszeresen látogatja az elméleti foglalkozásokat, az is képes levizsgázni (csak tesztek gyakorlásával) KRESZ elméletből. Viszont a kocsiban, a forgalomban, a teszteken megszerzett tudás nagyon keveset ér. Ilyenkor, ha van kellő (sajnos nem mindig) tudása, képessége a gyakorlatis kollegának, magyarázhatja a szabályokat. De az már csak magyarázat, nem elmagyarázás!




És, tán az sem mindegy, hogy mennyiért folyik a KRESZ oktatás. Mert ügye tanteremben, néhol ingyenes az oktatás. Viszont, ha már a vezetés közben kell újból, s újból közlekedési szabályok megértetésével időt tölteni (aminek még örül is a gyakorlatis kollega, mert nem megy az autó) annak az ára ugyan annyi, mintha autóznának.


Egy tanteremben (nyílván megfelelő személyi, és technikai feltételekkel) nagyon szemléletessé lehet tenni, az amúgy igen unalmas jogszabályi háttér elmagyarázását, érthetővé tételét.
E háttérrel, már jószerivel minden autósiskola rendelkezik.




Az amúgy sem rózsás baleseti statisztika, javítására inkább emelni kellett volna a tantermi képzés óraszámát, mintsem kivinni onnan, az otthoni számítógép elé.










Azon túl, ha nincs tantermi foglalkozás, elmarad tanár és a többi diák álltal felvetett esetek elemzése.

Tudom nincs mindenkinek igénye, egy mélyreható, akár vezetéstől eltiltásban levőkkel kibővített, tudatformáló képzéshez. Szerintem azért ez mégsem egy kosárfonó tanfolyam (nem megsérteni akarok senkit), itt nem határozhatná meg a „vevő”, hogy milyen kosarat akar megvenni (csak hogy a példánál maradjak).

Ez közérdek, akár mondhatnám társadalmi érdek.
Szükséges lenne, akár mindenkire kiterjedő utánképzéssel, a megváltozott szabályokról képzést tartani, melynek végén számot kelljen adni a szerzett ismeretekről.




Szükséges lenne, szembesíteni a járművel, vagy akár a máskép közlekedőket saját képességeikről, és közlekedési partnereik képességeiről (gyalogos vs autós).



Szükséges lenne minden lehetőséget megragadva TUDATOT FORMÁLNI.

http://www.youtube.com/watch?v=5ljNMkwxbTw&feature=fvwrel

2011. szeptember 9., péntek

A MOSOLYZÓNA ÉS MÁS OKTATÁSI MÓDSZEREK

 Tegnap kaptam egy érdekes levelet.
Az írója megtalálta a blogomban a Mosolyzóna hivatkozását, elolvasta , és röviden azt kérdezte tőlem.
Te hiszel ebben ??

A másik hasonló tapasztalásom pedig a kollégáktól jött. Egy évvel ezelőtt kinn volt a kocsim oldalán egy pár hétig a Smink&Drive matrica, ami szintén női tanulók oktatását jelenti. Először csak a hátam mögött súgtak össze, majd a bátrabbak a szemembe is lehülyéztek, de legalább rákérdeztek hogy mi ez !

A harmadik motiváló tényező ennek a cikknek a megírására számomra az volt, hogy többen is közölték a bejegyzéseimet olvasva, hogy túlságosan szabad szájú, és túl őszinte vagyok.
Jóindulatúan figyelmeztettek hogy írjam át őket, és fogalmazzak szebben.

Nem szeretnék megváltozni,, annyit és úgy szeretnék írni, amennyi, és ahogyan jól esik.
Ez nem egy önéletrajz, amit be kéne nyújtani valahova, és nem egy könyv amit meg akarnék jelentetni.
Tudom hogy sok benne a hiba, mind stilisztikailag, mint formailag, és ha szükség lenne rá ki is javítanám.
Sajnos gyorsabban gondolkodok, mint ahogy írni tudok, és javítani meg lusta vagyok
De egy biztos, a mondandóm a tartalom, engem tükröz.

Így lesz ez most is !!

Itt a XXI. század elején egy fogyasztói társadalomban élünk.
Termékeket, fogyasztási cikkeket állítunk elő, és adjuk el őket.
Mostanra külön tudomány és külön iparág épül erre a tényre.
Felmérések, tanulmányok készülnek a fogyasztói szokásokról, sokszor hatalmas összegekért. Csupán azért, hogy  már a gyártást megelőzően , egy világosan feltérképezett vásárlói csoportot megcélozva készülhessen el a termék.
Aztán erre a stratégiára alapozva, gondosan felépített reklám hadjárat kíséri az eladás minden mozzanatát.
Bölcs dolog ez, az energiákat célzottan hasznosítva, egy gazdaságosabb, célravezetőbb céltudatosabb termelés és értékesítés a végeredmény.
Valószínű hatékonyabb üzleti menet ennek a következménye.

Ezt úgy hívják piackutatás.

Csak csendben jegyzem meg , én azért ebben nem maradéktalanul hiszek.

Az oktatás egy  - szolgáltatás ,,,,, a tananyag , a tudásunk amit átadunk, - pedig az áru.
Ennek is, mint minden terméknek megvan a piaca.
Bolond az a szolgáltató, aki nem méri fel a piacot, amin mozogni szeretne.
És még bolondabb, aki nem alkalmazkodik a kereslethez.

A legtöbb szolgáltató csak beáll a megszokott sémákra, teszi a dolgát, ahogy tették az elődei is.
Nem változtat, nem újít, nem gondolkodik. Dolgozik a hozottból, a kapottból. Lusta és fantáziátlan !

Mások pedig próbálnak felfedezni, kitalálni a munkájukat előmozdító ötleteket. Meghallgatnak másokat, piackutatást végeznek, és kitűnnek a többiek közül. Ilyen újítás a női oktatás módszerének gondolata !

A női oktatásnak mint említettem kettős célja van, vagy lehet.
A piac felmérése után kiderült, hogy van egy réteg, melynek az esetleges speciális igényeit eddig még senki nem vette figyelembe.

Szerintem ez a mosolyzóna módszer és a többi hasonló két dolgot céloz meg:

  • specifikusan ki tudják elégíteni, ennek a rétegnek az igényeit!
  • és amellyel új ügyfeleket szerezhet a vállalkozás !

Én azt gondolom ez nagyon jó üzletpolitika. Hasznos az ügyfeleknek, és hasznos a vállalkozásnak.
De ne elégedjünk meg ennyivel.

Mielőtt kielemezném a két pontot, nézzünk egy hasonlatot.
Három multinacionális cég, mondjuk áruházlánc nyílik egymás mellett.
Azon gondolkodnak, hogy csábíthatnának be minél több vevőt. Hasonlóak a profiljaik, az áraik, a termékeik.
Az egyik ügyesen kitalálja hogy az áruház egyik csücskében kialakít egy gyermekmegőrzőt, egy játszóházat. Megcélzott ezzel egy hatalmas réteget, a kismamákat, kispapákat, akik csak nehezen tudnak vásárolni a baba mellett !
Jó az ötlet ??
Kitűnő !
Amikor a gyerekek kicsik voltak, mi is gyakran bementünk a közelünkben lévő bútoráruházba, csak azért mert addig legalább a gyerekek eljátszottak olyan játékokon, amihez máshogyan nem jutnának. És persze mindahányszor mi is otthagytunk pár ezer forintot az áruházban.

Na most az olyan vásárlók akiknek nincsen pici gyerekük támogatni fogják ezt az ötletet ?
Lehet,,,,,
De valószínűbb hogy marhára hidegen hagyja őket. Azért mert számukra nem előny a vevőbecsalogató gyermekmegőrző,  azért még ők is bejönnek és vásárolnak, hisz a szolgáltatás minősége, a termékek és az üzlet árai jók . Csakúgy mint a másik két helyen.
Tehát az áruház, az eredeti vevőközönség megtartása mellett vonzott be egy rakás vásárlót, elcsábítva őket a konkurenciától !

Mert ez az áruház ezt a különleges vásárlói csoportot célozta meg , mint célközönség.

És ezzel valószínű előnyre tett szert a másik 2 áruházzal szemben.

1/ specifikusan ki tudják elégíteni, ennek a rétegnek az igényeit!

  Él Debrecenben egy férfi, ha jól tudom Gyémánt  Péter, aki nem szakmabeli, nem oktató és ennek ellenére úgy gondolta érdemes lenne elgondolkodni azon hogyan lehetne segíteni a hölgyeknek megtanulni autót vezetni.

Pár dolgot tisztázni kell. :
  • A nők nem rosszabb sofőrök mint a férfiak
  • a nők nem tanulnak meg nehezebben vezetni mint a férfiak
  • a nők egyszerűen csak más rugóra járnak.

Ugyan azokat a dolgokat másként kell megmagyarázni nekik, más hangnemben kell mondani, máshonnan kell megközelíteni.Más a reakcióidejük, a gondolkodásuk,érdeklődési körük, az előképzettségük. Gondolok itt arra hogy a fiúk már kiskoruk óta autókat szerelnek szét és össze, így annak felépítése, működése, valamint az autózás fizikája nekik könnyebben emészthető, mint a lányoknak , akik inkább babáznak.
Ezek a különbségek tények, ettől férfi egy férfi, és nő egy nő. Kár lenne hadakozni ellene.


Bármilyen tudás átadásának az alapja hogy azt olyan nyelven kell közvetíteni, átadni,amit a befogadó közönség könnyen megért és befogad.

Ezeket az evidenciákat ismerte fel a
 SMINK&DRIVE MÓDSZER
megalkotója.


Ő egyszerűen ezeknek a különbségeknek járt utána. Felméréseket és tanulmányokat,készített,majd  kidolgozott módszereket.
A módszereket kipróbálták,, tesztelték,  szakemberekkel egyeztették.
Ezeket összefoglalta, egy nevet adott neki, levédette, és a módszer bárki számára , rajta keresztül hozzáférhető. Ez a Smink &Drive
Tehát a dolog nem kitaláció, nem lenyúlás, hanem tudományos alapon elkészített módszerek összefoglalója.


Igen,, mielőtt kimondanád,, sok százan vagyunk az országban akik remekül tudunk bánni a nőkkel a kocsiban, akiknek hatalmas tapasztalatink vannak a témában. És lehet hogy nincs is szükségünk a Smink&Drive-ra, mint módszerre, mert magunk is kitaláltunk hasonlókat már.
De ettől ez a módszer még lehet jó !
És jó pap holtig tanul.


Kell ez feltétlenül ??
Persze hogy nem. 
De egy lehetőség! Lehet alkalmazni, ha szükséges, biztosan sok új gondolatot, módszert lehet belőle meríteni még egy rutinos oktatónak is.

MIT SZÓLNAK EHHEZ A TANULÓK ?


  • Van aki nagyon örül neki. Örül hagy van egy ilyen lehetőség, és él vele. A tájékoztatókban felismeri magát, a szükségleteit, és úgy érzi, ezt neki találták ki. Boldogan, feldobva jelentkezik ! És mint tudjuk a sikeres felkészülés egyik alapvető záloga, hogy akarjuk is azt a célt, ne félve álljunk neki! Kíváncsiság, és oldott jókedv kísérje a tanulást , ne félelem, és aggódás.
  •   És van aki rettentően meg van sértődve ! Mi az hogy vele máshogy akarnak bánni, mint egy férfival. ??? Ö nem rosszabb mint egy férfi, mi az hogy őt meg akarják különböztetni ? Ő meg nem él vele,, és ennyi.

    Na ettől piac, a piac, hogy sokoldalú. Az igények az elvárások és a szolgáltatások egyaránt.

    Nekem pedig a következő a véleményem :

    Az a cég, az a vállalkozás, aki pénzt, és energiát fektet abba, hogy  módszereket fejlesszen ki az ügyfeleivel való bánásmódra, annak fontosak az ügyfelei.
    Egy ilyen cég alkalmazottai, nem csak automatikusan végzik a dolgukat, hanem figyelmet, energiát fordítanak a szolgáltatás minőségére.
    Lehet hogy ez egy későbbi haszon szerzésére irányul, de mindenképp a tanuló nyer vele, hiszen ismételve magam, az átlagosnál több odafigyelést , törődést kap, ez garantált.

    2 / és amellyel új ügyfeleket szerezhet a vállalkozás !

    igen, valóban az ötlet lényege, nem csak az önzetlen, jótékony segítő szándék !!
    De miért is lenne az ?   Ez nem a Máltai Szeretetszolgálat ! Ez egy vállalkozás, mely profitot szeretne termelni. És ellentétben sok más hasonló profilú céggel, tesz is valamit az előrébb jutásáért.
    Mondjuk azt hogy kiszemelt egy célcsoportot, kialakított számára egy módszert, hogy ezzel csábítsa be az iskolájába !
    Megint csak azt kell mondanom, hogy akkor ez a cég máris többet tett, mint a többi, tehát minősíti a dolgokhoz való hozzáállását.
    Sejtet némi profizmust, talpraesettséget !

    Jó ez a tanulóknak ??
    Hát hogy ne lenne jó !
    Csak nyerhet vele,, mert mindennek a haszna nála csapódik le.

    MOSOLYZÓNA ! 

    AKKOR MI IS AZ A MOSOLYZÓNA? 

    Ennek a debreceni ötletnek az alapján, az eredeti ötlet után jogdíjakat fizetve, egy pesti kolléga,Pető Attila tovább fejlesztette a módszert.
    Az oktatóit saját maga képzi, felügyeli ,, és tanítja is.
    Élvezetes előadásokat, programokat fejlesztett ki a hölgyek számára. 
    Egyedi tansegédleteket készít, jegyzeteket, könyveket ír, videókat készít.
    Persze ez egy reklám fogás is, de ez így van rendben.

    Jó a név, jó a módszer,,, és nem kötelező !

    MIT IS ÉR EZ AZ EGÉSZ ??

    Pontosan annyit, amennyit megtartanak belőle !

    Van itt egy meghirdetett reklámozott, tanulóbecsalogató módszer !

    -Ha ezt az egész iskola módszeresen alkalmazza, 
    -ha az oktatók ki vannak képezve, 
    -ha a szolgáltatás egyéb részei is korrekt módon nyújtva vannak, 
    -ha az ár arányos a szolgáltatással, 
    -ha az iskolavezető rendszeresen ellenőrzi a teljesítményt, a szolgáltatás színvonalát, akkor ez teljesen rendben van.

    Ebbe én már nem látok bele.

    A kollégát ismerve, azt gondolom, ennél az iskolánál ez így van.
    Az biztos, hogy volt szerencsém az iskolavezető előadásait több ízben meghallgatni, így garantálni tudom hogy az elméleti órák élvezetesek, humorosak, és valóban női nyelven nőknek szólnak.

    VÁLASZ A LEVÉLRE ÉS A KOLLÉGÁKNAK :

    Hiszek-e benne??
    Mindenben hiszek, amiben agy van. Gondolatok és energia.
    Abban is hiszek, hogy mindenkinek azt kell nyújtani amire vágyik, és mindenkinek azt a szolgáltatást kell igénybe vennie , ami az ő igényeit kielégíti.
    Ha a Te igényeid, hasonlóak, ha szeretnéd azt érezni, hogy itt valami érted, neked szól, hogy figyelnek rád, akkor gyere ide ! vagyis menj egy ilyen iskolába !
    Ha jó a szokásos oktatás, akkor menj bárhová máshová !

    Kollégáknak üzenem :

    Azért mert valaki kitalál valami újat, azért mer hisz benne, azért mert tenni próbál az előrébb jutásáért, mert beszáll a ringbe és küzd, nem kinevetni, nem irigykedni kell. 

    Ha segíteni nem tudsz, ne kritizálj.
    Mutasd meg a jó példát, találj ki Te is jó dolgokat, hidd el én támogatni foglak, nem leszek sem irigy, sem féltékeny , mint Te !

    Válasz a közben beérkezett kérdésekre :


    Úgy látom lavinát indítottam el !
    Örülök neki !


    • Nem, nem oktatok a Mosolyzónának, és a smink&drive-nak sem. Ezek szerzői joggal védett nevek, és módszerek, és ezt vásárolják meg és használják egyes iskolák ! 
    •  Nem, nem a fizetett reklámjuk vagyok, nincs érdekeltségem, sem összefonódásom velük. Csak tisztelem Őket és a tudásukat.
    •  Nem tartozom egy autósiskolához sem,, tehát a jogokat sem tudnám megvenni, és szándékomban sincs. Jónak tarom és okosnak ha valaki csatlakozik hozzájuk, de ebben a pillanatban nincs rá sem módom, sem lehetőségem. 
    • Igen,, írástudó ember vagyok,, olvasom a módszereiket, amit tudok hasznosítok belőle, de vannak saját ötleteim is,, ők sem kíváncsiak rá. Miért is lennének,, ők a nagyok, én meg aprócska pont vagyok. :-) 
    • A név védett, de olvasni szabad, és az olvasottakat használni is. Én is okosodok általuk, ez nem titok.

    2011. szeptember 3., szombat

    A nagytestű sokkerekű csodákról !

    http://www.truckware.hu/
    Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 20 évvel ezelőtt, amikor beiratkoztam vezetni az ATI-hoz akkor egy csodálatos embert kaptam oktatónak . Mai eszemmel nem annyira okatónak volt jó mint embernek, de rengeteg dolgot tanultam tőle !

    Kozma Béla akkor, az ATI egyik legnagyobb embere volt, mint testben, mint agyban, mint lélekben.
    Mindent tanított,amit akkor lehetett. Az összes kategóriát, elméletet, gyakorlatot, ADR-t, mindent.

    Büszkén vállalhatom hogy jó barátok lettünk. Sajnos pár éve meghalt, de az emléke, a tanításai örökre megmaradtak.

    Hihetetlen humora hamar megragadott, nem bírtam megállni hogy be nem járjak az óráira. Mindent hallottam százszor, a vicceit már kívülről tudtam.
    Lassan ADR vizsgára is elmehettem volna akkoriban.
    Innen a bennem lévő hatalmas tisztelet a nagy járművek iránt.


    Rendszeresen vendég voltam a buszban oktatás közben, és ittam Öreg barátom minden szavát.
    Oktatás közben természetesen próbálom én is ezt a szemléletet átadni tanulóimnak.

    A nagytestű járművek különleges figyelmet, bánásmódot igénylenek.
    Állítólag nem nehezebb őket vezetni, mint egy személyautót ! Én ezt örömmel elhiszem, biztosan így van, bár elég hihetetlen ! Pedig kamionsofőr kolléganőm is ezt mondja ! :-)
    Van ugyan C-s jogsim, és hamarosan meglesz az E-is, de ez nem tudás, nincs mögötte gyakorlat !




    És lehet hogy a mai modern kamionokat könnyű vezetni, de ne felejtsük el hogy az úton vannak még a régiek is !
    IFA-k,, KAMAZ-ok és hasonlók. :-)


    Egy dolog azonban ennek ellenére biztos ! Vagyis még vagy 100 !
    Ha a nagytestű járműveket vezetni nem is olyan nehéz mint gondolnánk, de azért igen csak mások a :







    • méreteik,
      • menettulajdonságaik
      • a tömegükből eredő gyorsulásuk
      • lassulásuk
      • a helyigényük
      • a járművek körülötti holtterük
      • a maximálisan elérhető sebességük

        Nézzük hogyan jelentkeznek ezek a problémák a mindennapi életben.
        Van itt ugye nekem három fő szempont.

        • amit a kamionsofőrök látnak, gondolnak
        • amit mi mezei sofőrök megélünk velük szemben
        • és mint oktató hogyan oktassam a tanulókat a velük való bánásmódra
        A gondolataim összegyűjtésében segítségemre van a férjem aki nemzetközi kamionsofőr, és a legjobb a szakmájában. Állandóan képezi magát, megvan minden a témával kapcsolatban megszerezhető végzettsége !
        Például ADR is.

        És várom a kollégák írásait is!

        Számomra alapszabály a közlekedésben és az oktatásban hogy : csak azokat a feladatokat problémákat tudod jól megoldani, amire felkészülsz, amire számítasz, amit időben észlelsz , és amire van stratégiád !
        A váratlan helyzetek mindig nehezebb feladatot jelentenek !

        A nagytestű járművekkel való találkozásra fel lehet készülni, őket lehet tudatosan keresni, jelzéseiket értelemezni, nekik segíteni.
        Az oktatás során és általában a városi közlekedésben leginkább buszokkal találkozunk. Kiengedjük őket a megállóból, előzékenyek vagyunk segítőkészek !

        De mire gondolok még a nagytestű, sokkerekű járműveken ?
        Minden aminek több kereke van min 4 , és nem vezethető B-s jogsival.
        Buszok, kamionok, traktorok, és egyebek. Különleges felépítményű járművek.


        Nézzük a méreteket, a helyigényüket :


        Nagyok,, óriásiak !
        A megszokottól szélesebbek, hosszabbak, magasabbak.
        Ebből csak a magasság ami nekünk nem okoz gondot, ezzel a sofőrnek kell megküzdeni.


        A többi méretből való különbséget, minden manőverünknél, nekünk is figyelembe kell venni
        Van azért néha a nagy méretnek előnye is !

        -Erősebbek, kár velük versenyre kelni.
        -Magasabban ül a sofőr, sokkal többet lát, mint mi.
        -Az ütközésben ritkán maradnak alul.

        1/- Az úton elfoglalt helyük, nyilván nagyobb mint a miénk.
        Ez fontos lehet sok szempontból. Például egy manővernél.


        Mivel hosszabbak és szélesebbek mint egy személygépkocsi ezért másként is viselkednek például egy előzésnél.
        És pont ezért, mivel az útból elfoglalt helyük nagyobb, nekünk is másként kell a manővereinket végrehajtanunk ha ők a partnereink benne.

        Ha egy ekkora jármű előz számítani kell rá hogy az előzési út hosszabb lesz, és számítani kell arra is, hogy a jármű nyomeltérése nagyobb, tehát kilenghet, ezért nagyobb oldaltávolsággal is fognak előzni, kikerülni.
        Tehát nem csupán a mérete miatt kerül nagyobb ívben, hanem a menettulajdonsága miatt is.

        Ha ő előz egy kerékpárost nyilván át fog jönni a másik sávba, míg egy személyautó elfér sávon belül is, de ugyan ez a helyzet egy gödör kikerülésekor is.

        Ha mi előzünk egy ilyen járművet, akkor szintén számítanunk kell rá, hogy az előzési utunk hossza nagyobb lesz, ez logikus, de nehezíti a mi dolgunkat is a hosszú járművek oldalirányú nyomeltérése, valamint az hogy a manőver elkezdése előtt, nehezebb a tájékozódásunk is.
        Azért nehezebb, mert a méretei miatt nem látunk ki mögüle, és nem látunk át sem rajtuk.

        És nyilván egy keskenyebb úton számolnunk kell azzal az egyszerű ténnyel, hogy nem biztos hogy elférünk mellette. A szélessége és a nyomeltérése miatt . Nagyobb oldaltávolságot kell tartanunk mellettük.

        Tehát másra kell számítani, mint egy kisautó esetében.De fordítva is igaz. Ha én kerülök valakit-valamit, és a terelővonalhoz kell húzódnom, akkor sem mindegy mi jön mellettem. Személyautó vagy busz.

        Az oldaltávolság kérdése, persze ennél sokkal gyakrabban felmerül mint probléma, szembe találkozások esetnén,,, útszűkületekben.

        Célszerű ilyenkor az elsőbbségi viszonytól függetlenül előzékenyeknek, segítőkészeknek lennünk.

        Nem mindig az a legfontosabb szempont hogy élhessünk elsőbbségi jogunkkal, hanem hogy haladjon a forgalom.


        2/ - Nekik egy útkereszteződéshez érve másként kell mérlegelni, hogy hol álljanak meg, mert elzárhatják a keresztező út forgalmát,,, ott ahol 2 kisautó széthúzódva helyet tud csinálni a keresztező forgalomnak , egy kamionnak jó időben előre átgondolva kell megállni.

         Apróságok ezek , de a méretből adódnak, mint ahogy a kanyarodáskor való besorolásuk is.

        3/- Ha hosszú a szerelvény és nem férnének el , akkor kénytelen úgy elhelyezkedni hogy a jobbra kanyarodást a bal oldalról végezze el, a balra kanyart pedig több sávos úton is a legszélső jobb oldali sávból.
        Ez roppant veszélyessé teszi a kanyarodást, de máshogy nem lehet végrehajtani.
        Nem is volna ez gond, de ha megfigyelitek az autósok sokszor állnak döbbenten, értetlenül, egy ilyen helyzet előtt.
        Nem hagynak helyet , bemennek a kamion mellé,, mint a vakhangyák !

        4/- Mi ugye a Mecseken lakunk .
        Ha már mentél Orfűre, vagy Komlóra, akkor találkoztál a kanyarban szemben, a Te sávodban közlekedő busszal.
        Erre egy ilyen helyen számítani kell !! Egyszerűen csak így férnek el.

        Számomra nagy hiányosság hogy erre nincs külön jelzés, amit minden élesebb kanyar elé kitennének a rutintalan, mondjuk Alföldi sofőrök számára, akik nincsenek az ilyen helyzetekhez hozzászokva.

        5/- Tipikus magyar szokás hogy a buszok számára fenntartott parkolóhelyre beállnak személygépkocsival.
        Én egyszerűen megoldanám. Beültetném a majmot, és megmondanám neki, hogy most addig mész cimbora, amíg találsz a busznak jó kis helyet és be nem állsz ! Lehet, hogy legközelebb meggondolná !

        6/- És mi is van a bemenni valahová problémával ??
        Férjem meséli, hogy sokszor kapnak olyan címet, amiről nem lehet tudni hogy vajon ki is lehet-e majd onnan jönni. Hogy befér-e a méretei lévén az szerencsés esetben ki van táblázva, de ez sem mindig jól.

        És egy térképen sem lévő helyen táblára sem lehet számítani.
        Na Ő kitalálta erre a tutti megoldást. Leparkol a kamionnal. Fogja a biciklijét és beteker a titkos helyre.
        Benézi, hogy lesz-e hol megfordulni, és csak ezek után megy be.

        7/- Gyakran előfordul hogy megállnak kamionnal olyan helyen ahol nem szabad és nem túl szerencsés.
        Ilyenkor gyakran az az ok, hogy eltévedt a sofőr, és megpróbál egy olyan helyen megállni, ahol lehet hogy szabálytalan, de legalább ki lehet kerülni.
        Kérdezzük meg ilyenkor, hogy tudunk-e segíteni.
        Nálunk például a Dohány gyárhoz a navigáció olyan kis utcákon akarja behozni a kamionokat , ahol lehetetlen elférni. Ha a környéken térképet bújó kamionsofőrt látok, mindig megállok és elmondom neki hogyan tud a nagy autóval eljutni a Dohány utcába.

        Nézzünk pár dolgot a lassulás, gyorsulás, sebességkorlátozás témáról  :

        Sokan nem tudják hogy nagyon sok nagytestű járműben sebességkorlátozó van beépítve.
        Ez azt jelenti, hogy ha szeretné sem tud gyorsabban menni mint amire a korlátozás be van állítva.
        A legtöbbször 90 km/h.
        Sok helyzetben okoz ez problémát.

        Tököl az autós, a kamion lendületben van, belevág az előzésbe.
        Autós felébred,, megtalálja a gázpedált, és nem érti a kamionos miért nem megy !
        Hát ezért,, mert nem tud többel. Ha az autósnak addig nem volt fontos rohanni, akkor talán erre a pár másodpercre míg megelőzik nem kéne.

        A hatalmas tömegből ered a lassulás és az elindulás problémája is.
        Nyilván egy nagy tömegű jármű lassabban indul, mint egy kisebb.
        Ezt mi autósok, jól ki is szoktuk használni, ezzel talán nincs is semmi gond.

        A gond inkább a megállással van.
        Nem csak a nagy tömeg miatt áll meg hosszabb úton egy teherautó, hanem mert a légfék fékkésedelmi ideje is nagyobb mint a mi fékünké.
        Lehet ezzel kísérletezni, de minek ??
        Be lehet vágni egy kamion elé a sárguló lámpánál,, de minek.?? Ha mi megállunk, ő meg már nem tud, ki fog jobban sírni ??

        A tanulóimat szoktam kérni, hogy mielőtt a fékre lépnek egy manőver előtt ,, előbb nézzenek a tükörbe.
        Nézzék már meg mi jön mögöttünk, és hova néz ! Látja -e a helyzetet, számít-e a megállásunkra a mögöttünk jövő ?
        Vagy épp sms-t ír, oldalra néz, vagy alszik,,, esetleg figyel ránk !

        Persze nehéz a döntés ha egy az orrunk elé lelépő gyalogos, és a fenekükben száguldozó, jól láthatóan máshova figyelő kamionos közt kell választanunk.

        Gondoltam rá, hogy leírom méterben a különbséget , már a féktávolság különbségét, de én ezeket 18 év alatt sem tudom megjegyezni.
        Legyen elég annyi hogy van,, jó sok, és bolond ember az aki ezt nem veszi számításba !

        Aki meg nincs megtanítva, azt sajnálom :-((

        Na,, gyorsulás, lassulás !
        Egy lendületben lévő autót nem illik felbosszantani bevágással, lassulással.
        Különösen veszélyes ez a műsor rossz időjárási és útviszonyok közt.
        Ha egy kamionnak van , akár csak egy hangyányi esélye felmenni havas úton a Mecseknádasdi emelkedőn, vagy egy busznak a Rózsadombin, akkor ne kezdjük előzgetni. Hagyjuk békességben felmenni.
        Ha elszúrjuk a menetét és keresztbe áll a hegyen akkor i sem fogunk menni sehová.
        Vagy megtoljuk,,, ki hogyan gondolja.




        Alvó , kakiló,, szeretkező embert ,, és lendületben lévő kamiont, nem zavarunk !!!

        Kell-e a tömegükből eredő lendületükről beszélnem  ??
        Nem is jut eszembe most semmi,, majd,

        A holttérről :


        Minden járműnek van holttere !
        Nagy járműnek, nagy holttere !

        Nincs hátul ablaka !
        Ha van, akkor utasok állnak előtte, de ha nem állnának, akkor sem lehetne látni mi van a kocsi mögött.
        Ez a karosszéria okozta holttér.


        De van a tükröknek is holttere.
        A sofőrnek egyetlen lehetősége van a manőverezéskor a tájékozódásra, a tükrökből való vizsgálódás !
        Számomra is úgy tűnt amikor teherautót vezettem hogy ez akkora nagy tükör, hogy itt biztosan nincs holttér, de ez fizikailag nem lehet igaz !
        Viszont itt a sofőr nem tud hátra nézni, vagy oldalt, hogy betekintsen a holttérbe !
        Itt a többi közlekedőnek kell arra odafigyelni hogy ne tartózkodjon egy nagytestű jármű holtterében !!

        Hogy hogyan ?????????????

        Nagyon egyszerű ! Mindig igaz az a tétel, minden járműre, hogy a sofőr akkor lát téged a tükörben, ha Te is látod az ő szemét a tükrében !

        Ha nem látod, ő sem lát !,
        Maradj, le vagy kerüld ki !

        Tolatáskor semmit nem lát!
        Szerencsés esetben van egy irányítószemély, aki segít neki.
        Soha nem fogom megérteni, miért is nincsenek az emberek erre tekintettel ??

        A menettulajdonságok, és egyéb különlegességek :

        Menettulajdonságokhoz tartozik az előbb említett, lassulás, gyorsulás, a tehetetlenségi erő de van még itt más is.
        A nagy méret miatt más a kanyarodási sugár, erről is már beszéltem a méreteknél.
        A magasság és a rakomány miatt a súlypont , a borulási veszély is más mint kisautóknál.

        De vannak az áruszállításnak speciális velejárói is.
        Különleges rakományok, különleges tulajdonságokkal.


        Például :
        • élőállat szállítás
        • utasszállítás
        • folyadék szállítás
        • ADR-es áru ( veszélyes anyag szállítása )


        Élő állat szállításánál figyelemmel kell lenni az állatokra.
        Buszoknál az utasokra.
        Nyilván más lassulással, gyorsulással kell közlekedni.





        És elég egy apró tévedés, máris az úton rohangál a vacsora






        Folyadék szállításnál a folyadék viselkedésére.
        Bár a tartályokban van hullámtörő, de azért az sem mindenható.



        Veszélyes árú szállításánál, különleges szabályokat kell a sofőröknek betartani !


        Istenem,,, mibe fogtam én bele ?????,,

        Ezeknek a témáknak soha nincs vége !!

        Azt hiszem kell egy kis témagyűjtő szünet ! Írjátok meg a gondolataitokat !

        2011. augusztus 27., szombat

        Érdemes-e 60 évesen elkezdeni megtanulni vezetni ?

        Ezt a kérdést tette fel nekem a napokban egy nagyon kedves hölgy .
        Őszinte választ várt rá, ezért én most, itt őszinte választ fogok adni.

        MIELŐTT AZ ELSŐ SOROK UTÁN KÉTSÉGBEESVE ABBAHAGYNÁD AZ OLVASÁST , MEGKÉRLEK, OLVASD VÉGIG, MERT A VÉGÉN JÖN,, AZ AZT HISZEM ROPPANT MEGLEPŐ VÁLASZOM !!!

        Ez a kérdés nagyon összetett, nem egyszerű válaszolni rá. A válaszomban átfedések lesznek egy régebbi bejegyzésemhez.
        Ettől függetlenül,és főleg, mert már nem emlékszem mit írtam akkor leírom az összes a témával kapcsolatban felmerülő gondolatomat.

        Képzeljük el ezt a témakört úgy, mint egy igazi kört. A kör akkor teljes, ha minden körcikk a helyén van benne, sértetlenül, egészségesen. Ha ez így van, megvan a jogosítvány. Ha 20, ha 40, vagy akár 60 évesen.

        Első körcikk : 

        A BIOLÓGIA

        Mindannyiunk biológiai órája ketyeg. 30 éves korunk után először lassan, majd egyre gyorsabban tompulnak az érzékszerveink. Mindenkinél máskor, és más ütemben, de megtörténik.
        Az autóvezetés során a legtöbb érzékszervünkre szükségünk van.
        Látás, tapintás, egyensúly, a bőr, a hallás, mind-mind nagyon fontos.
        Kicsit még a szaglás is :-)
        Ezek jó és összehangolt működése nélkül, nagyon nehéz biztonságosan közlekedni.
        Az emberek jó része 20-30 éves kora közt sajátítja el az autóvezetéshez szükséges készségeket.
        Minden e fölötti életkorban ez egyre nehezebb, az eltelt évek arányában.Érzékszerveink tompulnak. Agyunk rugalmassága csökken.
        Minden új , megtanulandó, elsajátítandó feladat, nagyobb energiabefektetést igényel, és sokkal több időt mint fiatalon.
        Memóriánk  csökken, és a tanulási folyamatok megnövekednek.
        Agyunk minden eltelt évvel egyre nehezebben fogadja be, és rögzíti az új ismereteket. Akár csupán tanulási, memorizálási dologról, akár egy feladatsor elvégzésének az elsajátításáról, valaminek a végrehajtásáról van szó.
        Lehetne ezt tagadni, de nagyon kár lenne, ezek tények.
        Nem csak elsajátítani nehezebb az új dolgokat, de annak tartós rögzülése is lassabb és nehezebb, ha egyáltalán lehetséges.

        Szoktam emlegetni egy idióta példát, de talán szemléletes.

        Szeretnék megtanulni balettozni. 40 éves vagyok és 70 kiló. Lehetetlen ??
        Nem .
        De bután néznének rám a balett mesterek.
        Ennek ellenére elkezdjük.
        Mire is számítok ?
        Az izületeim, már rég nem rugalmasak, az izmaim gyengék, a súlyom miatt nehezebb mozognom.
        Nem vagyok meglepődve hogy nehezen megy. Küzdünk egy darabig, aztán egy jót nevetve abbahagyjuk.
        Fogom én hibáztatni a balett tanárt ?
        valószínű nem.
        Pontosan tudom hogy mibe kezdtem neki,, nem vagyok meglepődve az eredményen.

        Jöjjön a  második körcikk :

        És itt már elszakadok egy kicsit a kor kérdésétől.
        Egyszer már írtam arról, hogy : való mindenkinek jogosítvány ?
        Megtanítható mindenki vezetni ?,

        Az autóvezetés egy hihetetlenül nehéz és összetett agyi és szervi folyamat.
        Olyan kifinomult érzékek kellenek hozzá, valamit logikus gondolkodás, alkalmazkodás, és sok más tulajdonság, amire igazából nem is gondolunk.

        -Miközben a lábaink ellentétes működtetésével, szabályoznunk kell a jármű sebességét, 
        -a kezünkkel kormányoznunk kell, 
        -irányjelzőt, a sebességváltót használnunk,, 
        -mindeközben tekintetünkkel fel kell mérni az utat amin haladni szeretnénk, 
        -figyelnünk kell a keresztező út forgalmát
        -az elsőbbségi viszonyokat, táblákat közúti jelzéseket
        -a gyalogosok forgalmát
        -és a tükröket is a mögöttes forgalom ellenőrzésére. 
        -Fülünkkel a motor hangját figyelve még hasznos információkhoz jutunk.
        -Mindeközben gurul az autó és fontos döntéseket is kell hoznunk a pillanat tört része alatt !

        Hány éves agy tudja vajon mindezt rövid idő alatt elsajátítani ??

        Sokan természetesnek veszik azt, hogy egy bizonyos kor után megtanuljanak autót vezetni !
        A középiskolai tanulmányok végére, már illendő belekezdni .
        Nálunk már, ez mint valami alapvető jog ivódott be a köztudatba.

        Pedig, mi szakemberek tudjuk, hogy nagyon sok ember, egyáltalán nem tanítható meg az autóvezetésre.
        Egyszerűen nem képes elsajátítani, ezt a bonyolult mozdulatsort, nem képesek összehangolni a végtagjaik, érzékszerveik munkáját, és nem tudják a figyelmüket kellő képp megosztani a forgalom, a technika, és még sok más közt.

        Nehéz ezt persze megértetni a tanulókkal. Még azt is nehéz elfogadtatni hogy a kötelező 30 óra helyett neki 50 vagy 100 órára van szüksége.

        A fejezet lényege tehát, hogy szükséges a tehetség.

        Van egy mondásom, a tanulóim már jól ismerik. :

        Mi kell a jogosítványhoz ?? 
        Szerintem 4 dolog !

        - tehetség
        - pénz
        - idő
        - és rengeteg szerencse

        Ha bármelyik hiányzik, akkor nem lesz jogosítvány !!

        Jöjjön a harmadik körcikk :

        A pénz

        Hogyan is jön ez ide a későn megtanulni vezetni témához ?
        Nagyon is szorosan.
        Sok mindent meg lehet oldani pénzzel, bárki bármit is mond,, és sok minden gátja pénz hiánya!
        És itt van egy nem tisztázott felelőssége a társadalomnak, az oktatóknak a tanulók felé.
        Én vállalom hogy megutáljanak, van már ellenségem elég, elfér köztük még egy-pár ! :-)

        Bejön az autósiskolába egy tanuló. Jelentkezik autóvezetésre, jogsit akar.
        Ok.
        Ránézek,, " minősítem ". Nem kéne, de megteszem.
        -Molett pici hölgy. Bedöcög az irodába.
        -Remegő kezű alkoholista bácsi.
        - Idős nő.

        Mondanám neki, hogy , talán nem kéne,, felesleges pénzkidobás lenne .... jól meggondolta !!!!???

        Megtehetem én ezt ????
        Hát persze hogy nem !! Sok okból !

        Először is, honnan tudom hogy így lesz ?? 
        Volt már olyan tanulóm, akit imádok, a mai napig jóban vagyunk, és nem szégyellem akár a szemébe is megmondani, hogy amikor először megláttam, és láttam hogy a kocsiba is problémásan ül be, bizony nem adtam volna egy lukas kétfillérest sem a jogosítványa reményéért sem.
        Az egyetlen ami optimizmusra adott okot, hogy anyuka is jól vezetett, és ő is hasonló alkat volt.
        Elárulhatom, a legjobb , legügyesebb tanulóm  ((tanulóim :-) de ez titok ))  volt.
        Emberileg, meg azt kell mondanom, ritkán találkozom ilyen csodálatos hölgyekkel.

        Szóval elsőre sikerült, majdnem alapórából a vizsga.

        Másik, amiért nem mondhatok ilyet, még ha később be is igazolódna a véleményem, hogy nem lehet egy emberrel megtenni azt hogy elvegyük tőle a reményt. És nem csak a reményt , az esélyt is.

        Hogyan lehetne valakit ilyen helyzetnek, kitenni, azt mondani neki, hogy Ő alkalmatlan, valamire, amit ki sem próbált.
        Hanyat homlok rohanna egy másik iskolához és engem - jogosan- elmondana minden hülyének.
        Azt hiszem ha így bánnék az emberekkel, be is zárhatnám az iskolát.
        Szóval sem etikailag, sem erkölcsileg ilyet nem lehet tenni.

        Tehát beiskolázzuk.
        KRESZ tanfolyam, vizsga. De előtte orvosi igazolás, fénykép. Ha vidéki, akkor még az utazás is.
        Pik-pak, elment 30.000FT.
        Aztán beül a kocsiba.
        Elárulom, hogy nem lehet biztosan megállapítani, vagy kimondani egy tanulóról hogy alkalmatlan, sem 10 sem 30, sem 50 óra után.

        Ha megnézzük a statisztikákat, láthatjuk, hogy rengeteg embernek lett 100-150 vagy még több órából jogosítványa.
        Az ilyen tanulók  teljesítménye a 10-50-70 órában még teljesen képlékeny, stagnálhat is a későbbiekben és fejlődhet is. Ezt ilyenkor még nem lehet tudni.

        ÉS MEGLETT !!!!

        És ha azt hinnétek, vagy mondanátok, hogy úr Isten csak ő ne jöjjön velem szembe az utcán, akkor tévedtek.
        Lehet hogy sokkal figyelmesebb, és jobb sofőr lett a végére, mint a suttyó gyerek aki 17 évesen, még a 30 órát is alig levezetve, farka felvágva, nagyképűen, magabiztosan száguldozik az utakon.

        Volt nekem tanulóm aki 8. vizsgára ment át, vagy 160 órából és azóta is balesetmentesen vezet.

        Szóval beül a tanuló a kocsiba. Nem mondhatom neki, hogy készüljön, mert vagy száz órára lesz szüksége,, mert rögtön kiszáll és elszeled.
        Pedig nem ártana, ha tudná !

        Elkezdünk ugyanis vezetni. Levezet vagy 30 órát, mire levizsgázik járműkezelésből.
        Eddigre kb 100.000Ft-ja van a műsorban.
        nekivágunk a forgalmi oktatásnak.
        Izzadunk szenvedünk, fizet, türelmesen, nem lázad, tudja ő is hogy nem könnyű eset.
        Aztán peregnek a következő órák. 50-60-70.
        Lassan már a 200. ezresnél tartunk.
        El kéne menni vizsgázni. Fogy a pénz, az idő, hiányzik a sikerélmény. Kéne a jogosítvány is.
        Türelmetlen a család. Jön a szöveg, le akar húzni az oktatód !

        Hiába magyarázom én , hogy nem én vizsgáztatom, nem nekem kell megfelelnie.
        Jön a vizsgabiztos,,,, szegény mumus,,,, ő egy szigorú szabályrendszer, egy szabályzat szerint vizsgáztat.
        És nem nagyon érdekli, hány órát gyakoroltunk, mennyi pénze van a történetben a tanulónak !
        Mindannyiunk közös érdekében, csak azt nézi biztonságosan, szabályosan autózik-e a vizsgázó, ki lehet-e engedni a forgalomba.

        Aztán elmegyünk vizsgázni, egyszer, meg még egyszer, a tanácsom ellenére.
        És megbukunk.
        Elfogy a pénz, el a türelem.
        Előfordulhat hogy már belekerült 300.000Ft-ba is az eddigi tanulmány.
        A tanuló vagy abbahagyja, vagy elmegy másik iskolához.
        És nincs benne az a tisztán látás, ami bennem ha balettozni akarok megtanulni.
        Valahogy nem saját magát hibáztatja, mint tanulót, hogy nincs kellő érzéke, vagy figyelme, tehetsége a dologhoz, hanem az oktatót, az iskolát, a vizsgabiztost.

        AKKOR ITT A JOGOS KÉRDÉS ! KINEK A FELELŐSSÉGE MEGMONDANI A TANULÓNAK, ÉS FŐLEG MIKOR, MENNYI PÉNZ ELKÖLTÉSE UTÁN, ÉS MELYIK STÁDIUMBAN, HOGY EBBŐL LEHET HOGY NEM LESZ JOGSI, DE HA IGEN, PISZOK SOKBA FOG KERÜLNI ???

        Na erre adjatok nekem bölcs választ !

        Hol is tartottunk ?
        Ja ,, a harmadik cikkely, a pénz és az oktatók felelőssége !

        Nézzünk egy negyedik cikket :

        Van egy elméletem.
        Én nem nyugodtam bele, abba  hogy az idősek , főleg ha nők a koruk miatt tanulnának nehezebben.
        Arra gondoltam , hogy én száz évesen is meg tudnék tanulni vezetni.
        Ez már ugye nem fog kiderülni.
        A sok gondolkodás után a következőkre találtam, mint a tanulási folyamatot jelentősen befolyásoló tényező :
        Figyelem, ez sem szorosan az életkorral , csak az idő előrehaladtával összefüggő adalék !

        Az emberekben egy bizonyos életkorban, felmerül az igény a jogosítványra.
        Ennek ezer oka lehet , mint például :
        - mert csak,,,,, itt az ideje,
        - apám azt mondta, meg kell csinálni, most fizeti vagy soha
        - apám, férjem, szeret inni, kell egy sofőr
        - mások is most csinálják
        - az egész osztály, vagy a barátnőm is most megy
        - imádóóóm ! kíváncsi vagyok szeretném már megtanulni
        - vagány csávó vagyok, 10 éve vezetek, kéne már a papír
        - egyedül vagyok, nincs senkim, nincs aki elvigyen itt vagyok már 30, azt járhatok busszal
        - új munkahelyem van, macerás a buszozás a távolság, vagy az idő miatt
        - nem kapok munkát, csak ha van jogsim
        - elváltam, megözvegyültem, itt a kocsi, nincs ki vezesse, szükségem van rá.
        - lebetegedett a párom, itt a kocsi, kellene orvoshoz vinni, de eddig ő vezetett, most nekem kéne , és ezért kell a jogsi

        Összefoglalva ezt úgy hívjuk : MOTIVÁCIÓ

        Nem mindegy hogy valaki lelkesen, izgatottan jön, már alig várja hogy kocsiba ülhessen, vagy csak azért, mert ez a család, vagy a társadalom elvárása, esetleg csak a szükség kényszeríti erre a kényszerpályára !

        Minden létező akadályt elsöpör az őszinte vágy, az akarat a lelkesedés.
        És minden tehetséget, jó szándékot és akaratot sárba tipor a kényszer.

        És nézzük az elméletem sarkalatos részét ?

        Miért tanul valaki 40 felett vezetni ?
        Ritka kivétellel , kényszerből. A muszáj nagy úr.
        Nincs lelkesedés, vágy izgalom, csak csupa stressz.

        Akinek van érzéke, kedve, kíváncsi vágya az autóvezetés tudásának megszerzéséhez, az megtesz azért mindent hogy minél előbb megszerezhesse azt.
        Mindent félretéve, a listájra élére helyezi, spórol, kuporgat, és minél előbb megszerzi a jogosítványt.
        Ezeknek az embereknek, valószínű jobb érzékük is van a vezetéshez, és alig várják hogy ezt kipróbálják.
        Figyelik mások vezetési stílusát, magát az autót. Amikor beülnek mellénk vezetni, már sokszor túl vannak ez első kilómétereken, de valószínű legalább a jármű kezelésének az alapjaival tisztában vannak.
        Mint például a pedálok, ismeret, a kezelőelemek, használata, stb.

        Aki eddig az életkorig nem ment el jogosítványt szerezni,. azt valószínű nem is érdekli a téma. Van egy elfolytott félelme is ezzel kapcsolatban. Sokszor örül hogy eddig nem kellet nekiállni, mert a tudatt alattijában sejti, hogy ez nem az ő asztala.

        Nem elég hogy idekényszerítik, hogy nincs hozzá érzéke, de igazából nem is érdekli az egész téma. Fogalma nincs a kocsi technikájáról, a fizikai háterekről.
        A kezelőelemek használatáról. A kocsi és út kapcsolatáról. És sorolhatnám tovább.

        Ezek után kell-e tovább fejtegetni , hogy ki milyen esélyekkel indul ezen a versenypályán ?
        Lehet-e a motiváció , vagy annak hiánya a fejlődés gátja ?

        Hát hogyne, ,, és szerintem ez az egyik legfőbb oka annak hogy aki későn kezd el vezetni tanulni, az nem is igazán akar, és ezért fejlődik lassabban.


        Valószínűleg van még száz másik cikk is és bele is fogom írni, de ebben a pillanatban legyenek ezek elegendők alapgondolatoknak.

        Szeretném összegezni, és válaszolni a kérdésre !

        Szerintem érdemes elkezdeni 60 évesen is megtanulni vezetni, de csak a következő pontok tudomásul vételével, betartásával :

        • - amikor nekiállsz, már tudod, hogy hátrányos helyzetből indulsz a biológiai okok miatt
        • - tudomásul veszed, hogy lehet, soha nem sikerül
        • - felkészülsz rá, hogy piszok sokba fog kerülni, és ennek nem az oktató vagy az iskola az oka, hiszen ők már sok embert megtanítottak vezetni, a hiba nem az ő készülékükben van.
        • -ha elsőre sikerül, mondjuk 50 óra alatt, akkor veszel az oktatódnak egy üveg pezsgőt és együtt megisszátok, mert ez remek teljesítmény a te korodban.

        Ha mindezeket tisztáztad magadban , és elfogadtad, akkor ki ne hagyd a dolgot, mindenképp fogj neki, mert három dolog történhet veled :

        1. bejönnek az itt leírtak,nem sikerült megszerezned a jogosítványt, de Te vállaltad, nincs harag, kipróbáltad magad valamiben, és ez nagyon jó !
        2. sikerül megszerezned a jogosítványt, és bár ráment inged gatyád, de megcsináltad, és bebizonyítottad a világnak hogy igen is lehet és sikerült.
        3. megcsináltad ! nem ment rá a vagyonod, sikerélményed van, és minden előre megjósoltnak fittyet hányva, bebizonyítottad hogy volt hozzá tehetséged,,,,, és még van is,,,, és akkor hidd el én fogok a legjobban örülni, mert ez is azt bizonyítja hogy én milyen jó oktató vagyok, mert ennyi órából, ennyi idősen levizsgáztattalak !
        HURRÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ


        AMIT MEGTEHETNÉL A SIKERES VIZSGÁDÉRT !

        Segíts magadon, az Isten is megsegít !

        Így tartja a mondás is.
        Engem az dühít legjobban, amikor valaki jól láthatóan nem teszi meg azokat a dolgokat, amiket megtehetne, hogy megfelelően felkészüljön a forgalmi vizsgára !
        Egy sikeres felkészülés az életben bármihez, két tényezőn múlik :

        - az adottságokon
        - és a beletett dolgokon, mint akarat, szándék, küzdés

        Az adottságainkról nem tehetünk, esetleg javíthatjuk, fejleszthetjük az érzékeinket.
        De amit mi szándékosan, gondolkodással, figyelemmel , akarattal hozzá tehetünk, az nagyon sok lehet.
        Pláne, ha van valaki, aki elmondja hogy mi minden is lehet ez.

        Az adottság- készség részt a sok gyakorlással fejleszthetjük.
        Az adottság részen én nem csak az összehangolt motorikus mozgásokra gondolok.
        Adottság a gondolkodás gyorsaságára, a felismerés,a helyzetfelismerés gyorsaságára is.
        És ez is fejleszthető.

        De van valami, amihez nem kell érzék, sem rutin. Ezeket a dolgokat elmondom, és neked csak meg kell tenned. Bárhol bármikor. Ilyesmire gondolok, hogy hogyan fogd meg a kormányt, a váltót, hogyan állítsd be a tükröket, olvasd el a vizsgaszabályzatot.

        Mi is az a sok minden amiben én javaslatokat teszek, és azt veszem észre hogy a tanulók nem igazán veszik komolyan :


        • A kezelőelemek helyes használata, kormány, váltó.
        • A tükrök beállítása, azok használata.
        •  A holtterek rendszeres ellenőrzése
          • A forgalmi vizsgák rendjéről szóló függelék elolvasása, megtanulása.
          • Az utazás közben utasként való figyelem fejlesztése.
          Ha megfogadnátok az ezzel kapcsolatban elmondott tanácsaimat, rengeteget spórolhatnátok magatoknak, mind időben mind vizsgában, és sokkal hamarabb lehetne sikerélményetek.

          1./ kezelő elemek használata :

          A kormány !
          • A kormányt mindig 2 kézzel fogd. 
          • Ne pihentesd a kezed a váltón, a hasadon. 
          • A legjobb 10 óra 10 percnél tartani a kezed. 
          • A kezed soha ne kerüljön a kormánykerék alsó felére, mindig a felső félben járjon. 
          • Szépen lazán, nem facsarunk a kormányból vizet.
          • Amikor a kormányt tekerni kell, akkor a kicsi kezedet áthelyezve a másik felett apró húzásokkal tedd ezt meg.
          Nem fejjük a kormányt! Nem tologatjuk, nem húzogatjuk. Kanyarodáskor az ellentétes irányú kezedet felteszed 12 órához majd elkezded tekerni a kormányt és a másik kezeddel átnyúlva folytatod azt.
          A kezeid végig az azonos irány felső negyed órájában legyenek !

          Ez mit jelent ?  Mondjuk balra akarsz kanyarodni. jobb kezed tedd fel 12 órához, kezd el tekerni a kormányt 9 óra felé, tehát balra. Amikor 50 perc közelében jár már a jobb kezed, akkor a balt felette áttéve azzal megfogod ismét 12 óránál a kormányt és húzod tovább. Eközben a jobbal már elengeded , és teszed ismét fel 12 órához. Tehát a kezeid a 12 óra és 9 óra közti cikkelyben járnak !

          Csak ezzel a módszerrel lehet folyamatosan, egyenletesen, hatékonyan kormányozni. Közben ha sok lett a kormányzás könnyen vissza is lehet húzni azt.
          Ez a helyes kormányzás, minden más rossz ! Ez nem tehetség hanem akarat, odafigyelés, szándék kérdése !

          A sebességváltó használata !

          Maga  a váltó használatáról most nem szeretnék beszélni, hanem arról, hogy hogyan kell megfogni, hogyan kell biztonságosan ,, és sikeresen használni .
          Igen,, ellentmondásosra sikeredett a mondatom, tudom.
          Tehát nem a arról szeretnék beszélni, hogy melyik fokozatot mikor kell használni, és egyes fokozatok mire valók,, hanem a a sebességváltó kar helyes megfogásáról, és a sebességek berakásának helyes technikájáról.

          Ez Suzuki !!
          Ha jól szeretnéd használni akkor határozottan, de érzéssel meg kell ragadni a váltót !
          Igen tudom, más oktatók azt kérik, csak két újjal finoman nyúlj hozzá !
          De az én autómban akkor nem érzed hová kell tenni, és ennek nem olyan a váltója, hogy szinte beszippantaná a kart magától !
           Ültem már én is olyan autóban melynek a váltóját két ujjacskával lehetett használni, de sajnos az én kocsimé igényli a határozott bánásmódot.
          Ha nem fogod meg rendesen, akkor könnyen kicsúszhat a kezedből.
          Vagy nem érzed a váltó útját és rossz fokozatba teszed.

          Tehát jobb kezedet kicsi kagylóvá formálva, oldalról fogd azt meg.
          Határozott mozdulattal húzd magad felé a váltót, ha 1-be szeretnéd tenni !

          Így fogod érezni, hogy meddig húzhatod ! Aztán a kézfejed alsó részével érzed meddig tolhatod felfelé.
          Ha kettőbe szeretnéd tenni, akkor is ez a jó eljárás, csak marokkal érzed mennyit kell magad felé húzni.
          Ne erőszakold meg, ne erőből csináld, hanem érzéssel,,, lassan !

          Ha kettőből háromba teszed, ne fogd meg a váltót, csak lökd ki kettőből, és engedd el egy pillanatra. A váltó magától is a hármas alatt áll meg. Csak fel kell tolnod !

          Az szokott a hiba lenni hogy felülről, és csak két ujjacskával fogják meg.

          Így persze könnyen kicsúszik a tanuló kezéből, vagy nem érzi hova is kell tolni, és félre teszi.
          Akkor történik az, hogy elindulunk 3-ban és jönnek az egyéb problémák .

          Tessék azt a váltót úgy fogni, ahogy tanítom, és akkor nem lesz semmi baj.

          2./ A TÜKRÖK HASZNÁLATA

          A tükröket használni kell ! Vagyis kellene !


          Megkérem már az első órán, hogy amikor beülsz, mielőtt elindulnánk, állítsd be magadnak a tükröket.
          Hát persze hogy elmarad.
          És félúton derül ki, hogy nem látsz semmit.

          Kérem, hogy parkoláskor, mielőtt megkezded a tolatást, buktasd a tükröt a hátsó kerékre, hogy lásd majd a járdától való távolságát!
          Hát persze hogy elmarad!
          És amikor nem sikerül leparkolni, és kérdem, hogy miért állunk ilyen messze, akkor jön a válasz, hogy :

          mert nem láttam a járdát !          JA ???

          Én kértem hogy használd.

          Amikor parkolás után újra elindulunk, nem kell kapkodni.
          Kösd be az övet, buktasd vissza a tükröt, mert az első manővernél hiányozni fog.

          A tükröket, ahogyan kezdtem is, használni kell !
          Ez az egyik legsarkalatosabb pontja az autózásnak.
          Ahogyan már máshol is írtam : A szembe jövő forgalom, az előttünk lévő tér eladja magát, de a mögöttes eseményeket tudatosan figyelnünk, néznünk kell. !

          Nem esetenként, hanem rendszeresen !



          3./ A JÁRMŰ ÉS A TÜKRÖK HOLTTEREINEK RENDSZERES ELLENŐRZÉSE.

          Na ennek az oktatásában nem vagyok elég hatékony !
          Figyelem a kollégáktól átvett tanulók viselkedését, és azt tapasztalom, hogy a kollégák sokkal jobban idomítják a tanulóikat !

          Sokszor valóban idomítják, mert ha kell, ha nem a tanuló forgolódik, mit a ringlispiel , de látszik, hogy igazából nem tudja mit kellene néznie !


          Csak eleget tesz egy belévert kérésnek !
          Én megpróbálom szépen elmagyarázni. Megkérem egyszer, és még egyszer, és ha nem csinálja, én nem könyörgök.
          Lássuk mi az amit meg kéne tenned magadért, a biztonságosabb közlekedésért.

          A jármű körül holtterek vannak.

          Holttér az a tér amit a kocsi körül nem látunk be.
          Egyrészt, mert a kocsiszekrény takarja, másrészt mert a jármű mellett van !
          A látóterünkben már nincs benne, a tükörben, meg még nincs benne.
          Ez a vállunkkal egy vonalban lévő tér.

          A kocsiszekrény holtterét a többszöri körülnézéssel, a fejünk mozgatásával tudjuk betekinteni.
          A kormány mögött laza testtartással kell ülni, a körültekintéseket pedig meg kell ismételni.
          Ahogy mondani szoktam :

          egy nézés nem nézés,,, a kettő már valami,,, de a három az igazi

          A tükrök holterébe nagyon egyszerű betekinteni, csak el kell fordítani a fejed abba az irányba, amerre szeretnél irányt változtatni, és meg kell nézni, hogy a vállad magasságában, a kocsi mellett van-e másik jármű, amely nem látszik a tükörben.
          Nem kell hátra fordulni !! Felesleges és veszélyes ! Oldalra kell nézni !

          Ez ismét nem tehetség, hanem akarat, szándék kérdése !

          4./A SZABÁLYZAT ÉS ADOTT SEGÉDANYAGOK HASZNÁLATA : 

          Már a járműkezelési vizsgára való felkészülés során, az első órák egyikén oda szoktam adni az egyik legjobb segédanyagot. A hatóság által jóváhagyott kiadványt amit Pető Attila megírt nekünk, én meg szépen kértem párat, vagy meg is lehet tőle vásárolni, sok más kiadvánnyal együtt.

          Gyönyörű képekkel illusztrálva, magyarázó szöveggel, benne minden feladat ami a vizsgán előfordulhat ismertetve.

          A forgalmi vizsgára való felkészülés során, valahol középtájt a tanulóim kezébe adom a FORGALMI VIZSGÁK RENDJÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT IDE VONATKOZÓ FÜGGELÉKÉT.

          Minden le van írva benne.
          Kérem hogy olvassa el többször.
          Hogyan kell gyorsulni, haladni, kanyarodni.
          Hogy hiba meredek ívben kerülni,sávot váltani,, későn besorolni,  hogy meg lehet bukni azon, ha kicsi az oldal, vagy követési távolság, vagy azon ha benyomott kuplunggal kanyarodik.
          És elolvassa ????
          Én veszem a fáradtságot meg a pénzt hogy lemásoljam, de a tanuló nem olvassa el !
          Hogyan lehet úgy vizsgázni valamiből, ha nem olvasom el a vizsga követelményeit.

          A végén nem értik miért kötök bele mindenbe. Akkor szoktam megkérdezni, hogy elolvastad a szabályzatot ? Le van benne írva ??
          Jaaa ? azt nem !

          5./ MIT TEHETEK MÁR UTASKÉNT IS MAGAMÉRT ?

          A jelzések, a helyzetek felismerésének gyorsaságát lehet fejleszteni.
          Sok KRESZ tábla, jelzés, nagyon nehezen vehető észre.
          A keresztező úton elhelyezett elsőbbséget szabályozó táblákat csak hátulról látjuk, de fontos hogy hamar felismerjük őket ! Gyakran helyezik el őket ház falán, villanyoszlopon, fákon és gyakran vannak takarásban, vagy annyira élére fordítva, hogy alig vehető észre.
          Ha már gyakorlottan keresem őket, akkor hamarabb megtalálhatom.
          Ez a rutinos vezetők nagy előnye!

          Szépen szoktam kérni a tanulókat, hogy amikor beül az anyósülésbe, kezdje el tudatosan keresni a táblákat.
          Nézze az útkereszteződések forgalmi rendjét, az elsőbbségi viszonyokat. Utasként,amikor nem kell figyelnie másra, ezt sokkal könnyebben megteheti.
          Ennek könnyebb felismerése fejleszthető.
          Sokat segít a tájékozódásban a  " a besorolás rendjét jelző tábla " . De ennek megtalálása és értelmezése sem könnyű menet közben. Ha utasként is már lesné ezeket, tudatosan, akkor vezetés közben is hamarabb megtalálná !

          EZ A PÁR KÉRÉS ÉS TANÁCS, CSAK CSEPP A TENGERBEN, ABBÓL AMIT SZOKTAM KÉRNI, ÉS TANÍTANI.

          Ezekhez nem kell semmilyen adottság, tehetség, ezeket egyszerűen csak meg kell tenni.


          Egy okos kollégám szokta mondani :

          Nagy baj van már akkor, amikor én jobban akarom a jogosítványodat, és többet teszek érte, mint Te magad !!

          2011. augusztus 25., csütörtök

          A vizsgák hangultáról :-)

          hmmmmmm.

          Ahogyan mondaná egy kedves barátom.
          Néha elolvasom a korábbi bejegyzéseimet, és önkritikát gyakorolok.
          Vizsgák kapcsán írtam valamikor hogy a hatóság, már a szakfelügyeleti része nem érti a dolgát, ha azért megró vizsgabiztosokat, mert az mondják egy vizsga végén, hogy sajnálom, de a vizsgája nem sikerült.

          Már a sajnálom szóval van a bajuk.

          Értem hogy ez egy központi rendelkezés, és hogy így kell és punk-tum. Ok.

          Én ezt furcsának találtam, de végül is úgy döntöttem durva, azt egy hatóságról leírni hogy nem ért a dolgához,,,, ezért töröltem a megjegyzésemet.

          De a gondolat akkor sem hagy nyugodni, és egyik jön a másik után. Megosztom veletek,, csak mert miért ne....he he

          Kezdődik nálam a dolog ott, hogy számomra mind a vizsgázó, mind a vizsgabiztos, mind pedig a folyamatot, levezénylő ember, az oktató ember.

          Érzésekkel, izgalmakkal, megfelelési kényszerrel .
          És hiába szeretnék csupán hatósági feladattá degradálni a vizsgát, az mégis emberek életét, pénztárcáját, véleményét befolyásoló történés.

          Millió munka van mögötte az oktató és a tanuló részéről, és rengeteg pénz.
          A vizsgabiztos részéről, pedig egy felelősségteljes döntés, ami sok éves oktatói, vizsgabiztosi tapasztalaton alapul.

          Mindkét oldalban tehát ott van az ember.
          Ott kell lennie.
          Nem lehet emberek életében ilyen fontosságú döntéseket minden féle  érzelem mellőzésével közölni.

          Hasonlít egy kicsit nekem a helyzet ahhoz amikor valakit valami baleset ér, és az orvos kijön a műtőből, csak annyit vetne oda a családnak, vagy a betegnek, hogy  :  levágtuk a lábát.

          Nem sajnálom, nem adok fényt az alagút végére !  Csak levágtuk, és kész..

          De nem kell hogy igazam legyen, szívesen meghallgatnám az ellenérveket.

          Viszont elmondom, hogyan is készítem fel én a tanulót a vizsgára ! Hogyan viszem bele én az emberi érzéseimet a felkészítésre, és hogyan teszek meg mindent azért hogy a hatóság hitelesebb, " szerethetőbb " maradjon !

          Miért fontos ez,,, már hogy a hatóság szerethetőbb maradjon ????
          Nem mindenki arra törekszik, hogy jó hírét keltésék ??
          Nem fontos az hogy a vizsgázók ne tele stresszel üljenek be a kocsiba ??
          Nem az az új jelszó, hogy ügyfélbarát hatósági intézkedések ???

          • Nálam nincs rossz vizsgabiztos.
          • A vizsga előtt biztosan nem.
          • Akit már kikezdtek mint vizsgabiztost, az is megváltozott,, én Őt is szeretem, mert a tanulóimmal rendes.
          • Észrevesszük a vizsgabiztos mosolyát, kedves szavait. Lám csak, nem eszik embert !
          • A felkészítés során , minden apró lehetséges hibát kiemelek.
          • Odaadom a vizsgaszabályzat fénymásolatát, olvassa el.
          • Így ha sikerül a vizsga , ha nem,,, akkor is ismerős megjegyzésekkel, kritikákkal fog találkozni.
          • Egyszerűen ha nem hall mást a vizsgán, mint amit tőlem, akkor még ő maga is belátja, hogy igen,,,,,,, az oktatóm ezt százszor elmondta, én vagyok az idióta, nem figyeltem oda.
          • Amikor a vizsgabiztos elköszön, mi megbeszéljük a hibákat, addig nem megyünk tovább.És ebből a beszélgetésből nálam a vizsgabiztos mindig jól jön ki.
          Ha hallanátok sokszor a párbeszédeket !!!!!
          Nem ritka a kocsimban a következő szöveg :

          Hogy ez az ember milyen rendes volt ! Engedett tovább menni, pedig itt is, ott is elrontottam,,, és valóban, hiába volt rendes, én voltam a hülye. De milyen kedves volt, mennyit segített !!

          Na szerintem egy vizsgának így kell véget érnie.
          Nem szoktam partner lenni a vizsgabiztosok szidalmazásában.
          Ennek okai :

          • legközelebb is ő ül be, hogyan induljunk el egy vizsgabiztossal, akit előzőleg már hiteltelenné tettem ?
          • a vizsgaszint előre meghatározott, nem titkos, el kell érni mielőtt elmegy valaki vizsgázni, mert azon nem lehet változtatni, legközelebb is ez lesz a követelmény
          • ha sikertelen vizsga után a vizsgabiztost szapuljuk, akkor nem a változtatásokon, a jobbításon dolgozunk. Az ember sajátja hogy hárítja a felelősséget, de így nem fejlődünk,  a következő vizsga is esélytelen. A saját hibáinkat kell feltárni azon javítani, csak így jutunk előrébb.
          Szeptember van. Ebben az évben két esetben hallatta tanuló a számból azt hogy :

          A bukásod jogos volt, de én ezért még nem tettelek volna ki !!
          A kezdő szintbe szerintem ez még belefért volna.

          A többi vizsgán pedig mind a tanuló, mind én teljesen egyet értettünk a megszületett eredménnyel !

          Na a lényeg a lényeg,,,,, ha én irányíthatom úgy a folyamatokat, hogy annak végeredményeként a hatóság embere nem mumus, nem egy szörnyeteg, nem csak egy gép aki ítél, és megítél,,
          akkor nem tudom miért nem fér bele az értékelésbe, hogy ennek megfelelően, emberként érzelmekkel, együtt érezve hozza a vizsgázó tudomására a végeredményt.
          Akár sajnálva is azt.

          Mondhatnánk, hogy az értékelés sem lehet részrehajló, annak objektívnek, tárgyilagosnak kell lennie, de hát ez egy önmagát agyoncsapó gondolat.
          Akkor szimulátoroknál kellene vizsgázni egy teremben.
          Az objektív és tárgyilagos.

          És ha jól tudom a törekvés is az, hogy egy összképet nézzünk a vizsga során.
          Kisebb hibák beleférnek, de a nagyobbak már nem.
          Az össz teljesítmény, a figyelem, a tudás az alkalmazkodás számít, nem a centik, a milliméterek.
          Akkor itt lehetünk emberek a megfogalmazáskor pedig nem ??

          És a vége !!
          Amiért én szeretem pozitívan zárni a vizsgákat, ha sikerült, ha nem.
          Ha újra kell jönni, akkor ne rossz szájízzel, halálfélelemben üljön be a kocsiba, ne féljen a vizsgától és a vizsgabiztostól, hiszen akkor halálra van ítélve a következő vizsga is .

          De én elfogadom a vizsgabiztos nem sajnálhatja !!

          Ja !!!!! Még valami !

          A vizsgázó fizet ,, ráadásul nem keveset a vizsgáért !
          Joga van megtudni, nem csak a végeredményt, hanem azt is hogy hol áll a fejlődésben. Miben, mennyit hogyan kell még fejlődnie, vagy min kell még változtatnia egy sikeres vizsga érdekében !
          Tehát fontos a teljes körű hatósági okfejtés !