2011. augusztus 27., szombat

Érdemes-e 60 évesen elkezdeni megtanulni vezetni ?

Ezt a kérdést tette fel nekem a napokban egy nagyon kedves hölgy .
Őszinte választ várt rá, ezért én most, itt őszinte választ fogok adni.

MIELŐTT AZ ELSŐ SOROK UTÁN KÉTSÉGBEESVE ABBAHAGYNÁD AZ OLVASÁST , MEGKÉRLEK, OLVASD VÉGIG, MERT A VÉGÉN JÖN,, AZ AZT HISZEM ROPPANT MEGLEPŐ VÁLASZOM !!!

Ez a kérdés nagyon összetett, nem egyszerű válaszolni rá. A válaszomban átfedések lesznek egy régebbi bejegyzésemhez.
Ettől függetlenül,és főleg, mert már nem emlékszem mit írtam akkor leírom az összes a témával kapcsolatban felmerülő gondolatomat.

Képzeljük el ezt a témakört úgy, mint egy igazi kört. A kör akkor teljes, ha minden körcikk a helyén van benne, sértetlenül, egészségesen. Ha ez így van, megvan a jogosítvány. Ha 20, ha 40, vagy akár 60 évesen.

Első körcikk : 

A BIOLÓGIA

Mindannyiunk biológiai órája ketyeg. 30 éves korunk után először lassan, majd egyre gyorsabban tompulnak az érzékszerveink. Mindenkinél máskor, és más ütemben, de megtörténik.
Az autóvezetés során a legtöbb érzékszervünkre szükségünk van.
Látás, tapintás, egyensúly, a bőr, a hallás, mind-mind nagyon fontos.
Kicsit még a szaglás is :-)
Ezek jó és összehangolt működése nélkül, nagyon nehéz biztonságosan közlekedni.
Az emberek jó része 20-30 éves kora közt sajátítja el az autóvezetéshez szükséges készségeket.
Minden e fölötti életkorban ez egyre nehezebb, az eltelt évek arányában.Érzékszerveink tompulnak. Agyunk rugalmassága csökken.
Minden új , megtanulandó, elsajátítandó feladat, nagyobb energiabefektetést igényel, és sokkal több időt mint fiatalon.
Memóriánk  csökken, és a tanulási folyamatok megnövekednek.
Agyunk minden eltelt évvel egyre nehezebben fogadja be, és rögzíti az új ismereteket. Akár csupán tanulási, memorizálási dologról, akár egy feladatsor elvégzésének az elsajátításáról, valaminek a végrehajtásáról van szó.
Lehetne ezt tagadni, de nagyon kár lenne, ezek tények.
Nem csak elsajátítani nehezebb az új dolgokat, de annak tartós rögzülése is lassabb és nehezebb, ha egyáltalán lehetséges.

Szoktam emlegetni egy idióta példát, de talán szemléletes.

Szeretnék megtanulni balettozni. 40 éves vagyok és 70 kiló. Lehetetlen ??
Nem .
De bután néznének rám a balett mesterek.
Ennek ellenére elkezdjük.
Mire is számítok ?
Az izületeim, már rég nem rugalmasak, az izmaim gyengék, a súlyom miatt nehezebb mozognom.
Nem vagyok meglepődve hogy nehezen megy. Küzdünk egy darabig, aztán egy jót nevetve abbahagyjuk.
Fogom én hibáztatni a balett tanárt ?
valószínű nem.
Pontosan tudom hogy mibe kezdtem neki,, nem vagyok meglepődve az eredményen.

Jöjjön a  második körcikk :

És itt már elszakadok egy kicsit a kor kérdésétől.
Egyszer már írtam arról, hogy : való mindenkinek jogosítvány ?
Megtanítható mindenki vezetni ?,

Az autóvezetés egy hihetetlenül nehéz és összetett agyi és szervi folyamat.
Olyan kifinomult érzékek kellenek hozzá, valamit logikus gondolkodás, alkalmazkodás, és sok más tulajdonság, amire igazából nem is gondolunk.

-Miközben a lábaink ellentétes működtetésével, szabályoznunk kell a jármű sebességét, 
-a kezünkkel kormányoznunk kell, 
-irányjelzőt, a sebességváltót használnunk,, 
-mindeközben tekintetünkkel fel kell mérni az utat amin haladni szeretnénk, 
-figyelnünk kell a keresztező út forgalmát
-az elsőbbségi viszonyokat, táblákat közúti jelzéseket
-a gyalogosok forgalmát
-és a tükröket is a mögöttes forgalom ellenőrzésére. 
-Fülünkkel a motor hangját figyelve még hasznos információkhoz jutunk.
-Mindeközben gurul az autó és fontos döntéseket is kell hoznunk a pillanat tört része alatt !

Hány éves agy tudja vajon mindezt rövid idő alatt elsajátítani ??

Sokan természetesnek veszik azt, hogy egy bizonyos kor után megtanuljanak autót vezetni !
A középiskolai tanulmányok végére, már illendő belekezdni .
Nálunk már, ez mint valami alapvető jog ivódott be a köztudatba.

Pedig, mi szakemberek tudjuk, hogy nagyon sok ember, egyáltalán nem tanítható meg az autóvezetésre.
Egyszerűen nem képes elsajátítani, ezt a bonyolult mozdulatsort, nem képesek összehangolni a végtagjaik, érzékszerveik munkáját, és nem tudják a figyelmüket kellő képp megosztani a forgalom, a technika, és még sok más közt.

Nehéz ezt persze megértetni a tanulókkal. Még azt is nehéz elfogadtatni hogy a kötelező 30 óra helyett neki 50 vagy 100 órára van szüksége.

A fejezet lényege tehát, hogy szükséges a tehetség.

Van egy mondásom, a tanulóim már jól ismerik. :

Mi kell a jogosítványhoz ?? 
Szerintem 4 dolog !

- tehetség
- pénz
- idő
- és rengeteg szerencse

Ha bármelyik hiányzik, akkor nem lesz jogosítvány !!

Jöjjön a harmadik körcikk :

A pénz

Hogyan is jön ez ide a későn megtanulni vezetni témához ?
Nagyon is szorosan.
Sok mindent meg lehet oldani pénzzel, bárki bármit is mond,, és sok minden gátja pénz hiánya!
És itt van egy nem tisztázott felelőssége a társadalomnak, az oktatóknak a tanulók felé.
Én vállalom hogy megutáljanak, van már ellenségem elég, elfér köztük még egy-pár ! :-)

Bejön az autósiskolába egy tanuló. Jelentkezik autóvezetésre, jogsit akar.
Ok.
Ránézek,, " minősítem ". Nem kéne, de megteszem.
-Molett pici hölgy. Bedöcög az irodába.
-Remegő kezű alkoholista bácsi.
- Idős nő.

Mondanám neki, hogy , talán nem kéne,, felesleges pénzkidobás lenne .... jól meggondolta !!!!???

Megtehetem én ezt ????
Hát persze hogy nem !! Sok okból !

Először is, honnan tudom hogy így lesz ?? 
Volt már olyan tanulóm, akit imádok, a mai napig jóban vagyunk, és nem szégyellem akár a szemébe is megmondani, hogy amikor először megláttam, és láttam hogy a kocsiba is problémásan ül be, bizony nem adtam volna egy lukas kétfillérest sem a jogosítványa reményéért sem.
Az egyetlen ami optimizmusra adott okot, hogy anyuka is jól vezetett, és ő is hasonló alkat volt.
Elárulhatom, a legjobb , legügyesebb tanulóm  ((tanulóim :-) de ez titok ))  volt.
Emberileg, meg azt kell mondanom, ritkán találkozom ilyen csodálatos hölgyekkel.

Szóval elsőre sikerült, majdnem alapórából a vizsga.

Másik, amiért nem mondhatok ilyet, még ha később be is igazolódna a véleményem, hogy nem lehet egy emberrel megtenni azt hogy elvegyük tőle a reményt. És nem csak a reményt , az esélyt is.

Hogyan lehetne valakit ilyen helyzetnek, kitenni, azt mondani neki, hogy Ő alkalmatlan, valamire, amit ki sem próbált.
Hanyat homlok rohanna egy másik iskolához és engem - jogosan- elmondana minden hülyének.
Azt hiszem ha így bánnék az emberekkel, be is zárhatnám az iskolát.
Szóval sem etikailag, sem erkölcsileg ilyet nem lehet tenni.

Tehát beiskolázzuk.
KRESZ tanfolyam, vizsga. De előtte orvosi igazolás, fénykép. Ha vidéki, akkor még az utazás is.
Pik-pak, elment 30.000FT.
Aztán beül a kocsiba.
Elárulom, hogy nem lehet biztosan megállapítani, vagy kimondani egy tanulóról hogy alkalmatlan, sem 10 sem 30, sem 50 óra után.

Ha megnézzük a statisztikákat, láthatjuk, hogy rengeteg embernek lett 100-150 vagy még több órából jogosítványa.
Az ilyen tanulók  teljesítménye a 10-50-70 órában még teljesen képlékeny, stagnálhat is a későbbiekben és fejlődhet is. Ezt ilyenkor még nem lehet tudni.

ÉS MEGLETT !!!!

És ha azt hinnétek, vagy mondanátok, hogy úr Isten csak ő ne jöjjön velem szembe az utcán, akkor tévedtek.
Lehet hogy sokkal figyelmesebb, és jobb sofőr lett a végére, mint a suttyó gyerek aki 17 évesen, még a 30 órát is alig levezetve, farka felvágva, nagyképűen, magabiztosan száguldozik az utakon.

Volt nekem tanulóm aki 8. vizsgára ment át, vagy 160 órából és azóta is balesetmentesen vezet.

Szóval beül a tanuló a kocsiba. Nem mondhatom neki, hogy készüljön, mert vagy száz órára lesz szüksége,, mert rögtön kiszáll és elszeled.
Pedig nem ártana, ha tudná !

Elkezdünk ugyanis vezetni. Levezet vagy 30 órát, mire levizsgázik járműkezelésből.
Eddigre kb 100.000Ft-ja van a műsorban.
nekivágunk a forgalmi oktatásnak.
Izzadunk szenvedünk, fizet, türelmesen, nem lázad, tudja ő is hogy nem könnyű eset.
Aztán peregnek a következő órák. 50-60-70.
Lassan már a 200. ezresnél tartunk.
El kéne menni vizsgázni. Fogy a pénz, az idő, hiányzik a sikerélmény. Kéne a jogosítvány is.
Türelmetlen a család. Jön a szöveg, le akar húzni az oktatód !

Hiába magyarázom én , hogy nem én vizsgáztatom, nem nekem kell megfelelnie.
Jön a vizsgabiztos,,,, szegény mumus,,,, ő egy szigorú szabályrendszer, egy szabályzat szerint vizsgáztat.
És nem nagyon érdekli, hány órát gyakoroltunk, mennyi pénze van a történetben a tanulónak !
Mindannyiunk közös érdekében, csak azt nézi biztonságosan, szabályosan autózik-e a vizsgázó, ki lehet-e engedni a forgalomba.

Aztán elmegyünk vizsgázni, egyszer, meg még egyszer, a tanácsom ellenére.
És megbukunk.
Elfogy a pénz, el a türelem.
Előfordulhat hogy már belekerült 300.000Ft-ba is az eddigi tanulmány.
A tanuló vagy abbahagyja, vagy elmegy másik iskolához.
És nincs benne az a tisztán látás, ami bennem ha balettozni akarok megtanulni.
Valahogy nem saját magát hibáztatja, mint tanulót, hogy nincs kellő érzéke, vagy figyelme, tehetsége a dologhoz, hanem az oktatót, az iskolát, a vizsgabiztost.

AKKOR ITT A JOGOS KÉRDÉS ! KINEK A FELELŐSSÉGE MEGMONDANI A TANULÓNAK, ÉS FŐLEG MIKOR, MENNYI PÉNZ ELKÖLTÉSE UTÁN, ÉS MELYIK STÁDIUMBAN, HOGY EBBŐL LEHET HOGY NEM LESZ JOGSI, DE HA IGEN, PISZOK SOKBA FOG KERÜLNI ???

Na erre adjatok nekem bölcs választ !

Hol is tartottunk ?
Ja ,, a harmadik cikkely, a pénz és az oktatók felelőssége !

Nézzünk egy negyedik cikket :

Van egy elméletem.
Én nem nyugodtam bele, abba  hogy az idősek , főleg ha nők a koruk miatt tanulnának nehezebben.
Arra gondoltam , hogy én száz évesen is meg tudnék tanulni vezetni.
Ez már ugye nem fog kiderülni.
A sok gondolkodás után a következőkre találtam, mint a tanulási folyamatot jelentősen befolyásoló tényező :
Figyelem, ez sem szorosan az életkorral , csak az idő előrehaladtával összefüggő adalék !

Az emberekben egy bizonyos életkorban, felmerül az igény a jogosítványra.
Ennek ezer oka lehet , mint például :
- mert csak,,,,, itt az ideje,
- apám azt mondta, meg kell csinálni, most fizeti vagy soha
- apám, férjem, szeret inni, kell egy sofőr
- mások is most csinálják
- az egész osztály, vagy a barátnőm is most megy
- imádóóóm ! kíváncsi vagyok szeretném már megtanulni
- vagány csávó vagyok, 10 éve vezetek, kéne már a papír
- egyedül vagyok, nincs senkim, nincs aki elvigyen itt vagyok már 30, azt járhatok busszal
- új munkahelyem van, macerás a buszozás a távolság, vagy az idő miatt
- nem kapok munkát, csak ha van jogsim
- elváltam, megözvegyültem, itt a kocsi, nincs ki vezesse, szükségem van rá.
- lebetegedett a párom, itt a kocsi, kellene orvoshoz vinni, de eddig ő vezetett, most nekem kéne , és ezért kell a jogsi

Összefoglalva ezt úgy hívjuk : MOTIVÁCIÓ

Nem mindegy hogy valaki lelkesen, izgatottan jön, már alig várja hogy kocsiba ülhessen, vagy csak azért, mert ez a család, vagy a társadalom elvárása, esetleg csak a szükség kényszeríti erre a kényszerpályára !

Minden létező akadályt elsöpör az őszinte vágy, az akarat a lelkesedés.
És minden tehetséget, jó szándékot és akaratot sárba tipor a kényszer.

És nézzük az elméletem sarkalatos részét ?

Miért tanul valaki 40 felett vezetni ?
Ritka kivétellel , kényszerből. A muszáj nagy úr.
Nincs lelkesedés, vágy izgalom, csak csupa stressz.

Akinek van érzéke, kedve, kíváncsi vágya az autóvezetés tudásának megszerzéséhez, az megtesz azért mindent hogy minél előbb megszerezhesse azt.
Mindent félretéve, a listájra élére helyezi, spórol, kuporgat, és minél előbb megszerzi a jogosítványt.
Ezeknek az embereknek, valószínű jobb érzékük is van a vezetéshez, és alig várják hogy ezt kipróbálják.
Figyelik mások vezetési stílusát, magát az autót. Amikor beülnek mellénk vezetni, már sokszor túl vannak ez első kilómétereken, de valószínű legalább a jármű kezelésének az alapjaival tisztában vannak.
Mint például a pedálok, ismeret, a kezelőelemek, használata, stb.

Aki eddig az életkorig nem ment el jogosítványt szerezni,. azt valószínű nem is érdekli a téma. Van egy elfolytott félelme is ezzel kapcsolatban. Sokszor örül hogy eddig nem kellet nekiállni, mert a tudatt alattijában sejti, hogy ez nem az ő asztala.

Nem elég hogy idekényszerítik, hogy nincs hozzá érzéke, de igazából nem is érdekli az egész téma. Fogalma nincs a kocsi technikájáról, a fizikai háterekről.
A kezelőelemek használatáról. A kocsi és út kapcsolatáról. És sorolhatnám tovább.

Ezek után kell-e tovább fejtegetni , hogy ki milyen esélyekkel indul ezen a versenypályán ?
Lehet-e a motiváció , vagy annak hiánya a fejlődés gátja ?

Hát hogyne, ,, és szerintem ez az egyik legfőbb oka annak hogy aki későn kezd el vezetni tanulni, az nem is igazán akar, és ezért fejlődik lassabban.


Valószínűleg van még száz másik cikk is és bele is fogom írni, de ebben a pillanatban legyenek ezek elegendők alapgondolatoknak.

Szeretném összegezni, és válaszolni a kérdésre !

Szerintem érdemes elkezdeni 60 évesen is megtanulni vezetni, de csak a következő pontok tudomásul vételével, betartásával :

  • - amikor nekiállsz, már tudod, hogy hátrányos helyzetből indulsz a biológiai okok miatt
  • - tudomásul veszed, hogy lehet, soha nem sikerül
  • - felkészülsz rá, hogy piszok sokba fog kerülni, és ennek nem az oktató vagy az iskola az oka, hiszen ők már sok embert megtanítottak vezetni, a hiba nem az ő készülékükben van.
  • -ha elsőre sikerül, mondjuk 50 óra alatt, akkor veszel az oktatódnak egy üveg pezsgőt és együtt megisszátok, mert ez remek teljesítmény a te korodban.

Ha mindezeket tisztáztad magadban , és elfogadtad, akkor ki ne hagyd a dolgot, mindenképp fogj neki, mert három dolog történhet veled :

  1. bejönnek az itt leírtak,nem sikerült megszerezned a jogosítványt, de Te vállaltad, nincs harag, kipróbáltad magad valamiben, és ez nagyon jó !
  2. sikerül megszerezned a jogosítványt, és bár ráment inged gatyád, de megcsináltad, és bebizonyítottad a világnak hogy igen is lehet és sikerült.
  3. megcsináltad ! nem ment rá a vagyonod, sikerélményed van, és minden előre megjósoltnak fittyet hányva, bebizonyítottad hogy volt hozzá tehetséged,,,,, és még van is,,,, és akkor hidd el én fogok a legjobban örülni, mert ez is azt bizonyítja hogy én milyen jó oktató vagyok, mert ennyi órából, ennyi idősen levizsgáztattalak !
HURRÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ


AMIT MEGTEHETNÉL A SIKERES VIZSGÁDÉRT !

Segíts magadon, az Isten is megsegít !

Így tartja a mondás is.
Engem az dühít legjobban, amikor valaki jól láthatóan nem teszi meg azokat a dolgokat, amiket megtehetne, hogy megfelelően felkészüljön a forgalmi vizsgára !
Egy sikeres felkészülés az életben bármihez, két tényezőn múlik :

- az adottságokon
- és a beletett dolgokon, mint akarat, szándék, küzdés

Az adottságainkról nem tehetünk, esetleg javíthatjuk, fejleszthetjük az érzékeinket.
De amit mi szándékosan, gondolkodással, figyelemmel , akarattal hozzá tehetünk, az nagyon sok lehet.
Pláne, ha van valaki, aki elmondja hogy mi minden is lehet ez.

Az adottság- készség részt a sok gyakorlással fejleszthetjük.
Az adottság részen én nem csak az összehangolt motorikus mozgásokra gondolok.
Adottság a gondolkodás gyorsaságára, a felismerés,a helyzetfelismerés gyorsaságára is.
És ez is fejleszthető.

De van valami, amihez nem kell érzék, sem rutin. Ezeket a dolgokat elmondom, és neked csak meg kell tenned. Bárhol bármikor. Ilyesmire gondolok, hogy hogyan fogd meg a kormányt, a váltót, hogyan állítsd be a tükröket, olvasd el a vizsgaszabályzatot.

Mi is az a sok minden amiben én javaslatokat teszek, és azt veszem észre hogy a tanulók nem igazán veszik komolyan :


  • A kezelőelemek helyes használata, kormány, váltó.
  • A tükrök beállítása, azok használata.
  •  A holtterek rendszeres ellenőrzése
    • A forgalmi vizsgák rendjéről szóló függelék elolvasása, megtanulása.
    • Az utazás közben utasként való figyelem fejlesztése.
    Ha megfogadnátok az ezzel kapcsolatban elmondott tanácsaimat, rengeteget spórolhatnátok magatoknak, mind időben mind vizsgában, és sokkal hamarabb lehetne sikerélményetek.

    1./ kezelő elemek használata :

    A kormány !
    • A kormányt mindig 2 kézzel fogd. 
    • Ne pihentesd a kezed a váltón, a hasadon. 
    • A legjobb 10 óra 10 percnél tartani a kezed. 
    • A kezed soha ne kerüljön a kormánykerék alsó felére, mindig a felső félben járjon. 
    • Szépen lazán, nem facsarunk a kormányból vizet.
    • Amikor a kormányt tekerni kell, akkor a kicsi kezedet áthelyezve a másik felett apró húzásokkal tedd ezt meg.
    Nem fejjük a kormányt! Nem tologatjuk, nem húzogatjuk. Kanyarodáskor az ellentétes irányú kezedet felteszed 12 órához majd elkezded tekerni a kormányt és a másik kezeddel átnyúlva folytatod azt.
    A kezeid végig az azonos irány felső negyed órájában legyenek !

    Ez mit jelent ?  Mondjuk balra akarsz kanyarodni. jobb kezed tedd fel 12 órához, kezd el tekerni a kormányt 9 óra felé, tehát balra. Amikor 50 perc közelében jár már a jobb kezed, akkor a balt felette áttéve azzal megfogod ismét 12 óránál a kormányt és húzod tovább. Eközben a jobbal már elengeded , és teszed ismét fel 12 órához. Tehát a kezeid a 12 óra és 9 óra közti cikkelyben járnak !

    Csak ezzel a módszerrel lehet folyamatosan, egyenletesen, hatékonyan kormányozni. Közben ha sok lett a kormányzás könnyen vissza is lehet húzni azt.
    Ez a helyes kormányzás, minden más rossz ! Ez nem tehetség hanem akarat, odafigyelés, szándék kérdése !

    A sebességváltó használata !

    Maga  a váltó használatáról most nem szeretnék beszélni, hanem arról, hogy hogyan kell megfogni, hogyan kell biztonságosan ,, és sikeresen használni .
    Igen,, ellentmondásosra sikeredett a mondatom, tudom.
    Tehát nem a arról szeretnék beszélni, hogy melyik fokozatot mikor kell használni, és egyes fokozatok mire valók,, hanem a a sebességváltó kar helyes megfogásáról, és a sebességek berakásának helyes technikájáról.

    Ez Suzuki !!
    Ha jól szeretnéd használni akkor határozottan, de érzéssel meg kell ragadni a váltót !
    Igen tudom, más oktatók azt kérik, csak két újjal finoman nyúlj hozzá !
    De az én autómban akkor nem érzed hová kell tenni, és ennek nem olyan a váltója, hogy szinte beszippantaná a kart magától !
     Ültem már én is olyan autóban melynek a váltóját két ujjacskával lehetett használni, de sajnos az én kocsimé igényli a határozott bánásmódot.
    Ha nem fogod meg rendesen, akkor könnyen kicsúszhat a kezedből.
    Vagy nem érzed a váltó útját és rossz fokozatba teszed.

    Tehát jobb kezedet kicsi kagylóvá formálva, oldalról fogd azt meg.
    Határozott mozdulattal húzd magad felé a váltót, ha 1-be szeretnéd tenni !

    Így fogod érezni, hogy meddig húzhatod ! Aztán a kézfejed alsó részével érzed meddig tolhatod felfelé.
    Ha kettőbe szeretnéd tenni, akkor is ez a jó eljárás, csak marokkal érzed mennyit kell magad felé húzni.
    Ne erőszakold meg, ne erőből csináld, hanem érzéssel,,, lassan !

    Ha kettőből háromba teszed, ne fogd meg a váltót, csak lökd ki kettőből, és engedd el egy pillanatra. A váltó magától is a hármas alatt áll meg. Csak fel kell tolnod !

    Az szokott a hiba lenni hogy felülről, és csak két ujjacskával fogják meg.

    Így persze könnyen kicsúszik a tanuló kezéből, vagy nem érzi hova is kell tolni, és félre teszi.
    Akkor történik az, hogy elindulunk 3-ban és jönnek az egyéb problémák .

    Tessék azt a váltót úgy fogni, ahogy tanítom, és akkor nem lesz semmi baj.

    2./ A TÜKRÖK HASZNÁLATA

    A tükröket használni kell ! Vagyis kellene !


    Megkérem már az első órán, hogy amikor beülsz, mielőtt elindulnánk, állítsd be magadnak a tükröket.
    Hát persze hogy elmarad.
    És félúton derül ki, hogy nem látsz semmit.

    Kérem, hogy parkoláskor, mielőtt megkezded a tolatást, buktasd a tükröt a hátsó kerékre, hogy lásd majd a járdától való távolságát!
    Hát persze hogy elmarad!
    És amikor nem sikerül leparkolni, és kérdem, hogy miért állunk ilyen messze, akkor jön a válasz, hogy :

    mert nem láttam a járdát !          JA ???

    Én kértem hogy használd.

    Amikor parkolás után újra elindulunk, nem kell kapkodni.
    Kösd be az övet, buktasd vissza a tükröt, mert az első manővernél hiányozni fog.

    A tükröket, ahogyan kezdtem is, használni kell !
    Ez az egyik legsarkalatosabb pontja az autózásnak.
    Ahogyan már máshol is írtam : A szembe jövő forgalom, az előttünk lévő tér eladja magát, de a mögöttes eseményeket tudatosan figyelnünk, néznünk kell. !

    Nem esetenként, hanem rendszeresen !



    3./ A JÁRMŰ ÉS A TÜKRÖK HOLTTEREINEK RENDSZERES ELLENŐRZÉSE.

    Na ennek az oktatásában nem vagyok elég hatékony !
    Figyelem a kollégáktól átvett tanulók viselkedését, és azt tapasztalom, hogy a kollégák sokkal jobban idomítják a tanulóikat !

    Sokszor valóban idomítják, mert ha kell, ha nem a tanuló forgolódik, mit a ringlispiel , de látszik, hogy igazából nem tudja mit kellene néznie !


    Csak eleget tesz egy belévert kérésnek !
    Én megpróbálom szépen elmagyarázni. Megkérem egyszer, és még egyszer, és ha nem csinálja, én nem könyörgök.
    Lássuk mi az amit meg kéne tenned magadért, a biztonságosabb közlekedésért.

    A jármű körül holtterek vannak.

    Holttér az a tér amit a kocsi körül nem látunk be.
    Egyrészt, mert a kocsiszekrény takarja, másrészt mert a jármű mellett van !
    A látóterünkben már nincs benne, a tükörben, meg még nincs benne.
    Ez a vállunkkal egy vonalban lévő tér.

    A kocsiszekrény holtterét a többszöri körülnézéssel, a fejünk mozgatásával tudjuk betekinteni.
    A kormány mögött laza testtartással kell ülni, a körültekintéseket pedig meg kell ismételni.
    Ahogy mondani szoktam :

    egy nézés nem nézés,,, a kettő már valami,,, de a három az igazi

    A tükrök holterébe nagyon egyszerű betekinteni, csak el kell fordítani a fejed abba az irányba, amerre szeretnél irányt változtatni, és meg kell nézni, hogy a vállad magasságában, a kocsi mellett van-e másik jármű, amely nem látszik a tükörben.
    Nem kell hátra fordulni !! Felesleges és veszélyes ! Oldalra kell nézni !

    Ez ismét nem tehetség, hanem akarat, szándék kérdése !

    4./A SZABÁLYZAT ÉS ADOTT SEGÉDANYAGOK HASZNÁLATA : 

    Már a járműkezelési vizsgára való felkészülés során, az első órák egyikén oda szoktam adni az egyik legjobb segédanyagot. A hatóság által jóváhagyott kiadványt amit Pető Attila megírt nekünk, én meg szépen kértem párat, vagy meg is lehet tőle vásárolni, sok más kiadvánnyal együtt.

    Gyönyörű képekkel illusztrálva, magyarázó szöveggel, benne minden feladat ami a vizsgán előfordulhat ismertetve.

    A forgalmi vizsgára való felkészülés során, valahol középtájt a tanulóim kezébe adom a FORGALMI VIZSGÁK RENDJÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT IDE VONATKOZÓ FÜGGELÉKÉT.

    Minden le van írva benne.
    Kérem hogy olvassa el többször.
    Hogyan kell gyorsulni, haladni, kanyarodni.
    Hogy hiba meredek ívben kerülni,sávot váltani,, későn besorolni,  hogy meg lehet bukni azon, ha kicsi az oldal, vagy követési távolság, vagy azon ha benyomott kuplunggal kanyarodik.
    És elolvassa ????
    Én veszem a fáradtságot meg a pénzt hogy lemásoljam, de a tanuló nem olvassa el !
    Hogyan lehet úgy vizsgázni valamiből, ha nem olvasom el a vizsga követelményeit.

    A végén nem értik miért kötök bele mindenbe. Akkor szoktam megkérdezni, hogy elolvastad a szabályzatot ? Le van benne írva ??
    Jaaa ? azt nem !

    5./ MIT TEHETEK MÁR UTASKÉNT IS MAGAMÉRT ?

    A jelzések, a helyzetek felismerésének gyorsaságát lehet fejleszteni.
    Sok KRESZ tábla, jelzés, nagyon nehezen vehető észre.
    A keresztező úton elhelyezett elsőbbséget szabályozó táblákat csak hátulról látjuk, de fontos hogy hamar felismerjük őket ! Gyakran helyezik el őket ház falán, villanyoszlopon, fákon és gyakran vannak takarásban, vagy annyira élére fordítva, hogy alig vehető észre.
    Ha már gyakorlottan keresem őket, akkor hamarabb megtalálhatom.
    Ez a rutinos vezetők nagy előnye!

    Szépen szoktam kérni a tanulókat, hogy amikor beül az anyósülésbe, kezdje el tudatosan keresni a táblákat.
    Nézze az útkereszteződések forgalmi rendjét, az elsőbbségi viszonyokat. Utasként,amikor nem kell figyelnie másra, ezt sokkal könnyebben megteheti.
    Ennek könnyebb felismerése fejleszthető.
    Sokat segít a tájékozódásban a  " a besorolás rendjét jelző tábla " . De ennek megtalálása és értelmezése sem könnyű menet közben. Ha utasként is már lesné ezeket, tudatosan, akkor vezetés közben is hamarabb megtalálná !

    EZ A PÁR KÉRÉS ÉS TANÁCS, CSAK CSEPP A TENGERBEN, ABBÓL AMIT SZOKTAM KÉRNI, ÉS TANÍTANI.

    Ezekhez nem kell semmilyen adottság, tehetség, ezeket egyszerűen csak meg kell tenni.


    Egy okos kollégám szokta mondani :

    Nagy baj van már akkor, amikor én jobban akarom a jogosítványodat, és többet teszek érte, mint Te magad !!

    2011. augusztus 25., csütörtök

    A vizsgák hangultáról :-)

    hmmmmmm.

    Ahogyan mondaná egy kedves barátom.
    Néha elolvasom a korábbi bejegyzéseimet, és önkritikát gyakorolok.
    Vizsgák kapcsán írtam valamikor hogy a hatóság, már a szakfelügyeleti része nem érti a dolgát, ha azért megró vizsgabiztosokat, mert az mondják egy vizsga végén, hogy sajnálom, de a vizsgája nem sikerült.

    Már a sajnálom szóval van a bajuk.

    Értem hogy ez egy központi rendelkezés, és hogy így kell és punk-tum. Ok.

    Én ezt furcsának találtam, de végül is úgy döntöttem durva, azt egy hatóságról leírni hogy nem ért a dolgához,,,, ezért töröltem a megjegyzésemet.

    De a gondolat akkor sem hagy nyugodni, és egyik jön a másik után. Megosztom veletek,, csak mert miért ne....he he

    Kezdődik nálam a dolog ott, hogy számomra mind a vizsgázó, mind a vizsgabiztos, mind pedig a folyamatot, levezénylő ember, az oktató ember.

    Érzésekkel, izgalmakkal, megfelelési kényszerrel .
    És hiába szeretnék csupán hatósági feladattá degradálni a vizsgát, az mégis emberek életét, pénztárcáját, véleményét befolyásoló történés.

    Millió munka van mögötte az oktató és a tanuló részéről, és rengeteg pénz.
    A vizsgabiztos részéről, pedig egy felelősségteljes döntés, ami sok éves oktatói, vizsgabiztosi tapasztalaton alapul.

    Mindkét oldalban tehát ott van az ember.
    Ott kell lennie.
    Nem lehet emberek életében ilyen fontosságú döntéseket minden féle  érzelem mellőzésével közölni.

    Hasonlít egy kicsit nekem a helyzet ahhoz amikor valakit valami baleset ér, és az orvos kijön a műtőből, csak annyit vetne oda a családnak, vagy a betegnek, hogy  :  levágtuk a lábát.

    Nem sajnálom, nem adok fényt az alagút végére !  Csak levágtuk, és kész..

    De nem kell hogy igazam legyen, szívesen meghallgatnám az ellenérveket.

    Viszont elmondom, hogyan is készítem fel én a tanulót a vizsgára ! Hogyan viszem bele én az emberi érzéseimet a felkészítésre, és hogyan teszek meg mindent azért hogy a hatóság hitelesebb, " szerethetőbb " maradjon !

    Miért fontos ez,,, már hogy a hatóság szerethetőbb maradjon ????
    Nem mindenki arra törekszik, hogy jó hírét keltésék ??
    Nem fontos az hogy a vizsgázók ne tele stresszel üljenek be a kocsiba ??
    Nem az az új jelszó, hogy ügyfélbarát hatósági intézkedések ???

    • Nálam nincs rossz vizsgabiztos.
    • A vizsga előtt biztosan nem.
    • Akit már kikezdtek mint vizsgabiztost, az is megváltozott,, én Őt is szeretem, mert a tanulóimmal rendes.
    • Észrevesszük a vizsgabiztos mosolyát, kedves szavait. Lám csak, nem eszik embert !
    • A felkészítés során , minden apró lehetséges hibát kiemelek.
    • Odaadom a vizsgaszabályzat fénymásolatát, olvassa el.
    • Így ha sikerül a vizsga , ha nem,,, akkor is ismerős megjegyzésekkel, kritikákkal fog találkozni.
    • Egyszerűen ha nem hall mást a vizsgán, mint amit tőlem, akkor még ő maga is belátja, hogy igen,,,,,,, az oktatóm ezt százszor elmondta, én vagyok az idióta, nem figyeltem oda.
    • Amikor a vizsgabiztos elköszön, mi megbeszéljük a hibákat, addig nem megyünk tovább.És ebből a beszélgetésből nálam a vizsgabiztos mindig jól jön ki.
    Ha hallanátok sokszor a párbeszédeket !!!!!
    Nem ritka a kocsimban a következő szöveg :

    Hogy ez az ember milyen rendes volt ! Engedett tovább menni, pedig itt is, ott is elrontottam,,, és valóban, hiába volt rendes, én voltam a hülye. De milyen kedves volt, mennyit segített !!

    Na szerintem egy vizsgának így kell véget érnie.
    Nem szoktam partner lenni a vizsgabiztosok szidalmazásában.
    Ennek okai :

    • legközelebb is ő ül be, hogyan induljunk el egy vizsgabiztossal, akit előzőleg már hiteltelenné tettem ?
    • a vizsgaszint előre meghatározott, nem titkos, el kell érni mielőtt elmegy valaki vizsgázni, mert azon nem lehet változtatni, legközelebb is ez lesz a követelmény
    • ha sikertelen vizsga után a vizsgabiztost szapuljuk, akkor nem a változtatásokon, a jobbításon dolgozunk. Az ember sajátja hogy hárítja a felelősséget, de így nem fejlődünk,  a következő vizsga is esélytelen. A saját hibáinkat kell feltárni azon javítani, csak így jutunk előrébb.
    Szeptember van. Ebben az évben két esetben hallatta tanuló a számból azt hogy :

    A bukásod jogos volt, de én ezért még nem tettelek volna ki !!
    A kezdő szintbe szerintem ez még belefért volna.

    A többi vizsgán pedig mind a tanuló, mind én teljesen egyet értettünk a megszületett eredménnyel !

    Na a lényeg a lényeg,,,,, ha én irányíthatom úgy a folyamatokat, hogy annak végeredményeként a hatóság embere nem mumus, nem egy szörnyeteg, nem csak egy gép aki ítél, és megítél,,
    akkor nem tudom miért nem fér bele az értékelésbe, hogy ennek megfelelően, emberként érzelmekkel, együtt érezve hozza a vizsgázó tudomására a végeredményt.
    Akár sajnálva is azt.

    Mondhatnánk, hogy az értékelés sem lehet részrehajló, annak objektívnek, tárgyilagosnak kell lennie, de hát ez egy önmagát agyoncsapó gondolat.
    Akkor szimulátoroknál kellene vizsgázni egy teremben.
    Az objektív és tárgyilagos.

    És ha jól tudom a törekvés is az, hogy egy összképet nézzünk a vizsga során.
    Kisebb hibák beleférnek, de a nagyobbak már nem.
    Az össz teljesítmény, a figyelem, a tudás az alkalmazkodás számít, nem a centik, a milliméterek.
    Akkor itt lehetünk emberek a megfogalmazáskor pedig nem ??

    És a vége !!
    Amiért én szeretem pozitívan zárni a vizsgákat, ha sikerült, ha nem.
    Ha újra kell jönni, akkor ne rossz szájízzel, halálfélelemben üljön be a kocsiba, ne féljen a vizsgától és a vizsgabiztostól, hiszen akkor halálra van ítélve a következő vizsga is .

    De én elfogadom a vizsgabiztos nem sajnálhatja !!

    Ja !!!!! Még valami !

    A vizsgázó fizet ,, ráadásul nem keveset a vizsgáért !
    Joga van megtudni, nem csak a végeredményt, hanem azt is hogy hol áll a fejlődésben. Miben, mennyit hogyan kell még fejlődnie, vagy min kell még változtatnia egy sikeres vizsga érdekében !
    Tehát fontos a teljes körű hatósági okfejtés !

    2011. augusztus 20., szombat

    Vizsgabiztosainkról

    .
    Igazságpárti vagyok.

    Lehet hogy megköveznek, kirúgnak,, vagy megutálnak még jobban , de akkor is kimondom.
    Azt hiszem ebben az országban szabad a szólás, ha jó ha rossz.
    Hihetetlen sok pletyka terjeng a városomban a vizsgáztatásról és a vizsgabiztosokról.
    Szeretnék hát erről beszélni pár szót, ha tetszik ez egyeseknek ha nem.
    Már üzenték nekem fontos helyről, hogy fogjam be a szám, mert baj lesz.

    De nem tudom. Nem tudom befogni. Olyan a genetikám, hogy egy ilyen felkérésre csak kibeszéléssel, elmondással tudok reagálni.

    Először is.
    Nem kell elhinni, de nálunk valóban nincs korrupció, nincs hálapénz, nincs megkent vizsga.
    Persze lehet erre azt mondani, hogy úgysem mondanám el.
    Talán.
    De nálam ez sem biztos. Viszont logikus, hogy legalább nem hoznám szóba a témát.
    Más.

    Keringenek itt minden féle hírek, és rémhírek.
    Az elmúlt évek során a baranyai vizsgabiztosok nagy részét már kibeszélték, kitették az internetre.
    Keltve ezzel a vizsgázókban minden féle előítéletet, stresszt, és ez nem biztos hogy jó.

    Elmondom hogyan is látom én a helyzetet.

    Nem tudom pontosan a számokat, de kb. 20 aktív vizsgabiztos dolgozik most a városban.
    Egy főállású, a többi megbízásos jogviszonyban.
    Különböző emberek, különböző habitussal.
    Ítélnek jól-rosszul, mindenkinek más a véleménye.

    Én oktatok, vizsgáztatok, már igen rég óta. Ez idő alatt jelentősen megváltozott a vizsgabiztosi állomány.
    A hatóság részéről elindult egy olyan folyamat, melyben szeretnék kiválasztani a legalkalmasabb embereket erre a munkára a vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő vizsgabiztosok közül.
    Ez a törekvés nagyon szimpatikus, csak van egy kis hiányossága.
    Sajnos teszik ezt úgy, hogy a mi véleményünket - már a szakoktatókét - nem kérik ki az illetékesek.
    Sőt,,,,,,,,,,,, ha próbálunk jelezni, mindig megvan a jó válasz miért is nem.

    Hogyan is állunk hát vizsgabiztosokkal a megyében. Vagyis mi az én véleményem.
    Mert hogy ez az én blogom, tehát nyilván az én véleményemet tükrözi.

    A 20 vizsgabiztosból, én kb. 5-tel teljesen elégedett vagyok. Nem csak én, de a többi kolléga is.
    nem hallottam még rájuk érdemi panaszt. Még nézeteltérést sem igazán.
    Van szintén kb. 5 akivel nem szeretünk vizsgáztatni, de hál Istennek nem is sűrűn fordul ez elő.
    A többiekkel pedig egy teljesen általános , normális munkakapcsolat, jó kollegiális viszony alakult ki.
    Ami nálam azt jelenti, hogy nem mindig, nem mindenben értünk egyet, előfordulnak nézetkülönbségek.
    De meghallgatjuk egymást , és tiszteletben tartjuk a másik véleményét.
    Nem velem, általában a kollégák beszámolóira gondolok.
    Nyilván vannak akik nem értenek velem egyet, én csak azokról beszélhetek, akikkel beszélgetni szoktam.

    Vannak ugyan vitás esetek, mint minden szakmában, minden szakterületen, de döntő többségében szeretünk velük vizsgáztatni, mert a döntéseik, korrektek, helytállóak.
    Nyilván senki nem tévedhetetlen, és nem is mindenki kedveli a másik személyiségét, de alkalmazkodunk egymáshoz, tanulunk egymástól, és ez így jó, így normális.

    Várjátok már mi ???

    Várjátok a véleményemet a mumusról !!!

    Igen, az elmúlt hetekben nagyon sok tanulótól hallottam ezt a problémát ! Nem akarnak nála vizsgázni.
    Most erre szeretnék reagálni.

    A baranyaiak tudják hogy van egy vizsgabiztos, akitől nagyon félnek a vizsgázók. Rossz hírét keltették a városban. Hozzá kell tennem , nem alaptalanul.  
    De nem teljesen jogosan.
    Régebben sok konfliktus helyzetbe keveredett, kikezdték az interneten is.
    Mostanra ott tartunk, hogy sok vizsgázó, amikor meglátja, hogy nála kéne vizsgázni, inkább elmegy, és hoz orvosi igazolást, vagy kifizeti a vizsgát, de nem indul el vele.
    Pedig mára sokat változott. Igazából nem jogos a tőle való félelem.

    Mondtam hogy igazságpárti vagyok.
    Igen, van az illetővel gond, de nem a vizsga ítéleteivel.

    Kitűnő szakember, korrekt jó döntéseket hoz.

    Rossz a stílusa. Beszól a tanulóknak, nyersen helyreteszi őket. Belemegy olyan témákba, amibe nem lenne szabad. Kioktatja, magánéleti dolgokról, és elkövet sok hasonló hibát, de jó vizsgabiztos.
    Szerintem nem nagyon telik el hónap úgy hogy ne érkezzen rá panasz, de csak a stílusa miatt.
    Amúgy a vizsgák értékelésében jó döntéseket hoz, és igaza van.
    Mondom mindazt annak ellenére, hogy van egy vélt- nem annyira valós személyes konfliktusunk, amit sajnos nincs lehetőségem tisztázni vele, de talán nem is fontos.
    Én személyesen csak egyetlen egy témában nem értek vele egyet, de ez talán nem akkora nagy baj.
    Minden más tekintetben sokat tanulhatok tőle, és bizonyos területeken, példaképemnek tekintem.

    Nem tudnék mondani az elmúlt évek eseteiből egyetlen egyet sem amikor ne értettem volna vele egyet a vizsga ítéletében. Vagyis van, de az pozitív irányban. Jóindulatúan megelőlegezett bizalommal döntött egy kétes helyzetben.

    Nagyon sokat változott az elmúlt években.
    Én ha vizsgázó lennék, inkább választanék egy korrekt csak rossz stílusú embert, mint egy nyájas, behízelgő, de rossz szakembert.

    Visszatérve a hisztériára.
    Már írtam egy régebbi bejegyzésemben, nem olyan könnyű ám onnan hátulról eldönteni, ki alkalmas, ki nem a forgalomban való részvételre.
    Nem titkolt vágyam hogy vizsgabiztos lehessek egyszer.
    Sokszor próbálok ezzel a fejjel gondolkodni, és így figyelni a tanulók, és a vizsgabiztosok teljesítményét !
    Azért azt mindenképp el szeretném mondani, és teljesen őszintén, hogy éves szinten talán ha 2 olyan vizsga van, aminek nem értek egyet a végeredményével. Szerintem ez jó arány.
    Talán ezért is van az hogy alapjában véve meg vagyok elégedve a vizsgabiztosaink munkájával.

    Vannak konfliktusaink, előfordulnak személyes, emberi összeférhetetlenségek, viták.
    De ezeknek semmi köze a vizsgáztatáshoz.

    Az azonban örök kérdés maradhatna, hogy az az 5 ember, akivel őszintén nagyon szeretek vizsgáztatni, és a kollégák is, mit tud jobban , mint a többiek.
    Mi a titka annak hogy az autóban jó légkört tudnak teremteni, és jó döntéseket is hoznak.

    És még mielőtt valaki abba téveszmébe esne hogy a jó döntés a megfelelt, akkor ez nagy tévedés.
    A jó döntés az igazságos, vagy amit mi is annak hiszünk.
    Nekem sem vágyam hogy erre alkalmatlan emberek jogosítványt kapjanak és kikerüljenek az utakra.

    1 megjegyzés:

    Kedves Kollégám véleménye :

    Vizsgabiztos! Ki is az, miért is van ott a kocsiban? Jó kérdés! A tanítás, oktatás területén szinte mindenhol a tanár, az oktató el tudja, és jogában is áll eldönteni, hogy a hallgatója, tanulója alkalmas-e önállóan, felelősséggel tenni a dolgát, egyedül, segítség nélkül. Sőt esetleg sokkal zavaróbb körülmények között, mint egy vizsga. A vizsgabiztos személye tény és való zavarólag hat a tanulóra, esetleg még az oktatóra is. Hisz benne is van bizonyítási vágy, hogy megmutassa tanulóját hogyan volt képes felkészíteni. Ilyen helyzetben az oktató is próbál mindent megtenni, tanulója sikeresnek mondható vizsgát tudjon a háta mögött. A tanulóban feltörő adrenalin, többlet teljesítményre segíti. Sokszor, sőt inkább többször, többet mutat a tanuló, mint amire válójában, egy átlagos helyzetben képes. Amivel nincs is baj, csak hát nem fog minden nap vizsgázni. Sőt a haverok, barátok egészen más bizonyítási kényszert keltenek a még kevés tapasztalattal, tudással felvértezett már nem tanuló, kezdő vezetőben. Vizsgabiztos. Szerény véleményem szerint, aki tudja, az csinálja, aki nem, az tanítja, aki meg még annyira sem, az a vizsgabiztos. (Csak hogy kis poen is legyen benne) De komolyan. Hosszú évekkel ezelőtt, mikor a vizsga szintjét, s idejét megemelték, mondta egy akkor már tapasztalt, de még nem idős vizsgabiztos: aki nem tudja egy vizsgázóról az első 5percben eldönteni, hogy alkalmas-e az önállóságra, az ne akarjon vizsgáztatni! És mennyire igaza volt. Hányszor, de hányszor hallani olyant mikor a vizsga utolsó perceiben sikerül valakit megbuktatni. Vagy, amit egy másik, már nem tevékenykedő "vibi" mondott: hogy néz ki az-a vizsgajegyzőkönyv, ami tele van megfeleltekkel?! Lehet már e kolléga nem dolgozik, de szemlélete fel-fel tűnik. Mert hogy statisztika készül, s azt alakítani kell! Meg hát különben is, hogy lehetne egy olyan vizsgabiztostól pártatlan ítéletet várni, aki lojális. Csak épp nem tudni kivel. Mert mikor éppen nem mint vizsgabiztos, akkor oktat, vezet, autósiskolát vezet. Ennyi erővel, ennyi pártossággal az oktató is mondhatná saját tanulójára, alkalmas-e vagy sem! Aki esetleg olvassa e hozzászólást, s ráadásul még éppen most kutakodik, melyik iskolát, melyik oktatót válassza jogosítványhoz jutásának segítéséhez, az arra gondoljon, aki eme szakmában tevékenykedik mint oktató, az nem megélhetésből, hanem szerelemből végzi az oktatást!

    2011. augusztus 16., kedd

    Vezetési stílusok

    Azt szoktam mondani, hogy nálam a gondolkodás kényszer párosul a beszéd, vagy közléskényszerrel !
    Nem lehetne ebből valahogy megélni ?

    Ismét eszembe jutott valami !

    Több típusú autóvezetés van:

    • Létezik szabálykövető
    • és létezik biztonságra törekvő
    és persze sok másik is, de én ma ennek kapcsán gondolkodtam el valamin.

    A kezdő vezetők elsősorban szabálykövetők, néha a biztonság rovására
    A gyakorlott vezetők biztonságra törekvők, néha a szabályok rovására !

    Igazam van ??
    Gondoljátok át !