1993-ban végeztem szakoktatóként.
Kezdetben csak KRESZ-t tanítottam, de egy év múlva már gyakorlati oktatóként is.
Az azóta eltelt időben pár év kihagyással dolgoztam.
Az eltelt évek során jelentősen változtak a tanulók, mint korban, mint szükségleteikben, mint hozzáállásukban.
Változtak a képzés rendszerei,feltételei, szabályai, körülményei.
Sőt,, változott a közlekedés maga,a közlekedési szabályok, a közlekedési kultúra a közlekedés feltételei, a járműpark.
De változtunk mi magunk oktatók is.
Mások a célok, az okok , a lehetőségek, mint 17 évvel ezelőtt.
Érdekes módon a " civil " emberek érdeklődése a témában változatlan.
Sokan szeretnének belelátni a tanteremben és a kocsiban folyó munkába.
Az oktatási folyamatba és a vizsgáztatásba egyaránt.
Születnek tévhitek, és hatással vannak a régi beidegződések.
Még mindig élnek a " majd én megtanítom az unokámat " kijelentések,, és a szomorú az, hogy sokan ezt komolyan is gondolják.
Szeretném röviden ismertetni a járművezető képzés fontos állomásait, feltételeit, szabályait.
Szeretném a tévhiteket eloszlatni, és a megváltozott közlekedési helyzetre használható tanácsokat adni.
A visszás kérdésekre felhívni a figyelmet, és ha lehet párra megoldást találni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése