Érdemes-e 60 évesen elkezdeni megtanulni vezetni ?

Ezt a kérdést tette fel nekem a napokban egy nagyon kedves hölgy .

Őszinte választ várt rá, ezért én most, itt őszinte választ fogok adni.

MIELŐTT AZ ELSŐ SOROK UTÁN KÉTSÉGBEESVE ABBAHAGYNÁD AZ OLVASÁST , MEGKÉRLEK, OLVASD VÉGIG, MERT A VÉGÉN JÖN,, AZ AZT HISZEM ROPPANT MEGLEPŐ VÁLASZOM !!!

Ez a kérdés nagyon összetett, nem egyszerű válaszolni rá. A válaszomban átfedések lesznek egy régebbi bejegyzésemhez.

Ettől függetlenül,és főleg, mert már nem emlékszem mit írtam akkor leírom az összes a témával kapcsolatban felmerülő gondolatomat.

Képzeljük el ezt a témakört úgy, mint egy igazi kört. A kör akkor teljes, ha minden körcikk a helyén van benne, sértetlenül, egészségesen. Ha ez így van, megvan a jogosítvány. Ha 20, ha 40, vagy akár 60 évesen.

Első körcikk : 

A BIOLÓGIA

Mindannyiunk biológiai órája ketyeg. 30 éves korunk után először lassan, majd egyre gyorsabban tompulnak az érzékszerveink. Mindenkinél máskor, és más ütemben, de megtörténik.

Az autóvezetés során a legtöbb érzékszervünkre szükségünk van.

Látás, tapintás, egyensúly, a bőr, a hallás, mind-mind nagyon fontos.

Kicsit még a szaglás is :-)

Ezek jó és összehangolt működése nélkül, nagyon nehéz biztonságosan közlekedni.

Az emberek jó része 20-30 éves kora közt sajátítja el az autóvezetéshez szükséges készségeket.

Minden e fölötti életkorban ez egyre nehezebb, az eltelt évek arányában.Érzékszerveink tompulnak. Agyunk rugalmassága csökken.

Minden új , megtanulandó, elsajátítandó feladat, nagyobb energiabefektetést igényel, és sokkal több időt mint fiatalon.

Memóriánk  csökken, és a tanulási folyamatok megnövekednek.

Agyunk minden eltelt évvel egyre nehezebben fogadja be, és rögzíti az új ismereteket. Akár csupán tanulási, memorizálási dologról, akár egy feladatsor elvégzésének az elsajátításáról, valaminek a végrehajtásáról van szó.

Lehetne ezt tagadni, de nagyon kár lenne, ezek tények.

Nem csak elsajátítani nehezebb az új dolgokat, de annak tartós rögzülése is lassabb és nehezebb, ha egyáltalán lehetséges.

Szoktam emlegetni egy idióta példát, de talán szemléletes.

Szeretnék megtanulni balettozni. 40 éves vagyok és 70 kiló. Lehetetlen ??

Nem .

De bután néznének rám a balett mesterek.

Ennek ellenére elkezdjük.

Mire is számítok ?

Az izületeim, már rég nem rugalmasak, az izmaim gyengék, a súlyom miatt nehezebb mozognom.

Nem vagyok meglepődve hogy nehezen megy. Küzdünk egy darabig, aztán egy jót nevetve abbahagyjuk.

Fogom én hibáztatni a balett tanárt ?

valószínű nem.

Pontosan tudom hogy mibe kezdtem neki,, nem vagyok meglepődve az eredményen.

Jöjjön a  második körcikk :

És itt már elszakadok egy kicsit a kor kérdésétől.

Egyszer már írtam arról, hogy : való mindenkinek jogosítvány ?

Megtanítható mindenki vezetni ?,

Az autóvezetés egy hihetetlenül nehéz és összetett agyi és szervi folyamat.

Olyan kifinomult érzékek kellenek hozzá, valamit logikus gondolkodás, alkalmazkodás, és sok más tulajdonság, amire igazából nem is gondolunk.

-Miközben a lábaink ellentétes működtetésével, szabályoznunk kell a jármű sebességét, 

-a kezünkkel kormányoznunk kell, 

-irányjelzőt, a sebességváltót használnunk,, 

-mindeközben tekintetünkkel fel kell mérni az utat amin haladni szeretnénk, 

-figyelnünk kell a keresztező út forgalmát

-az elsőbbségi viszonyokat, táblákat közúti jelzéseket

-a gyalogosok forgalmát

-és a tükröket is a mögöttes forgalom ellenőrzésére. 

-Fülünkkel a motor hangját figyelve még hasznos információkhoz jutunk.

-Mindeközben gurul az autó és fontos döntéseket is kell hoznunk a pillanat tört része alatt !

Hány éves agy tudja vajon mindezt rövid idő alatt elsajátítani ??

Sokan természetesnek veszik azt, hogy egy bizonyos kor után megtanuljanak autót vezetni !

A középiskolai tanulmányok végére, már illendő belekezdni .

Nálunk már, ez mint valami alapvető jog ivódott be a köztudatba.

Pedig, mi szakemberek tudjuk, hogy nagyon sok ember, egyáltalán nem tanítható meg az autóvezetésre.

Egyszerűen nem képes elsajátítani, ezt a bonyolult mozdulatsort, nem képesek összehangolni a végtagjaik, érzékszerveik munkáját, és nem tudják a figyelmüket kellő képp megosztani a forgalom, a technika, és még sok más közt.

Nehéz ezt persze megértetni a tanulókkal. Még azt is nehéz elfogadtatni hogy a kötelező 30 óra helyett neki 50 vagy 100 órára van szüksége.

A fejezet lényege tehát, hogy szükséges a tehetség.

Van egy mondásom, a tanulóim már jól ismerik. :

Mi kell a jogosítványhoz ?? 

Szerintem 4 dolog !

- tehetség

- pénz

- idő

- és rengeteg szerencse

Ha bármelyik hiányzik, akkor nem lesz jogosítvány !!

Jöjjön a harmadik körcikk :

A pénz

Hogyan is jön ez ide a későn megtanulni vezetni témához ?

Nagyon is szorosan.

Sok mindent meg lehet oldani pénzzel, bárki bármit is mond,, és sok minden gátja pénz hiánya!

És itt van egy nem tisztázott felelőssége a társadalomnak, az oktatóknak a tanulók felé.

Én vállalom hogy megutáljanak, van már ellenségem elég, elfér köztük még egy-pár ! :-)

Bejön az autósiskolába egy tanuló. Jelentkezik autóvezetésre, jogsit akar.

Ok.

Ránézek,, " minősítem ". Nem kéne, de megteszem.

-Molett pici hölgy. Bedöcög az irodába.

-Remegő kezű alkoholista bácsi.

- Idős nő.

Mondanám neki, hogy , talán nem kéne,, felesleges pénzkidobás lenne .... jól meggondolta !!!!???

Megtehetem én ezt ????

Hát persze hogy nem !! Sok okból !

Először is, honnan tudom hogy így lesz ?? 

Volt már olyan tanulóm, akit imádok, a mai napig jóban vagyunk, és nem szégyellem akár a szemébe is megmondani, hogy amikor először megláttam, és láttam hogy a kocsiba is problémásan ül be, bizony nem adtam volna egy lukas kétfillérest sem a jogosítványa reményéért sem.

Az egyetlen ami optimizmusra adott okot, hogy anyuka is jól vezetett, és ő is hasonló alkat volt.

Elárulhatom, a legjobb , legügyesebb tanulóm  ((tanulóim :-) de ez titok ))  volt.

Emberileg, meg azt kell mondanom, ritkán találkozom ilyen csodálatos hölgyekkel.

Szóval elsőre sikerült, majdnem alapórából a vizsga.

Másik, amiért nem mondhatok ilyet, még ha később be is igazolódna a véleményem, hogy nem lehet egy emberrel megtenni azt hogy elvegyük tőle a reményt. És nem csak a reményt , az esélyt is.

Hogyan lehetne valakit ilyen helyzetnek, kitenni, azt mondani neki, hogy Ő alkalmatlan, valamire, amit ki sem próbált.

Hanyat homlok rohanna egy másik iskolához és engem - jogosan- elmondana minden hülyének.

Azt hiszem ha így bánnék az emberekkel, be is zárhatnám az iskolát.

Szóval sem etikailag, sem erkölcsileg ilyet nem lehet tenni.

Tehát beiskolázzuk.

KRESZ tanfolyam, vizsga. De előtte orvosi igazolás, fénykép. Ha vidéki, akkor még az utazás is.

Pik-pak, elment 30.000FT.

Aztán beül a kocsiba.

Elárulom, hogy nem lehet biztosan megállapítani, vagy kimondani egy tanulóról hogy alkalmatlan, sem 10 sem 30, sem 50 óra után.

Ha megnézzük a statisztikákat, láthatjuk, hogy rengeteg embernek lett 100-150 vagy még több órából jogosítványa.

Az ilyen tanulók  teljesítménye a 10-50-70 órában még teljesen képlékeny, stagnálhat is a későbbiekben és fejlődhet is. Ezt ilyenkor még nem lehet tudni.

ÉS MEGLETT !!!!

És ha azt hinnétek, vagy mondanátok, hogy úr Isten csak ő ne jöjjön velem szembe az utcán, akkor tévedtek.

Lehet hogy sokkal figyelmesebb, és jobb sofőr lett a végére, mint a suttyó gyerek aki 17 évesen, még a 30 órát is alig levezetve, farka felvágva, nagyképűen, magabiztosan száguldozik az utakon.

Volt nekem tanulóm aki 8. vizsgára ment át, vagy 160 órából és azóta is balesetmentesen vezet.

Szóval beül a tanuló a kocsiba. Nem mondhatom neki, hogy készüljön, mert vagy száz órára lesz szüksége,, mert rögtön kiszáll és elszeled.

Pedig nem ártana, ha tudná !

Elkezdünk ugyanis vezetni. Levezet vagy 30 órát, mire levizsgázik járműkezelésből.

Eddigre kb 100.000Ft-ja van a műsorban.

nekivágunk a forgalmi oktatásnak.

Izzadunk szenvedünk, fizet, türelmesen, nem lázad, tudja ő is hogy nem könnyű eset.

Aztán peregnek a következő órák. 50-60-70.

Lassan már a 200. ezresnél tartunk.

El kéne menni vizsgázni. Fogy a pénz, az idő, hiányzik a sikerélmény. Kéne a jogosítvány is.

Türelmetlen a család. Jön a szöveg, le akar húzni az oktatód !

Hiába magyarázom én , hogy nem én vizsgáztatom, nem nekem kell megfelelnie.

Jön a vizsgabiztos,,,, szegény mumus,,,, ő egy szigorú szabályrendszer, egy szabályzat szerint vizsgáztat.

És nem nagyon érdekli, hány órát gyakoroltunk, mennyi pénze van a történetben a tanulónak !

Mindannyiunk közös érdekében, csak azt nézi biztonságosan, szabályosan autózik-e a vizsgázó, ki lehet-e engedni a forgalomba.

Aztán elmegyünk vizsgázni, egyszer, meg még egyszer, a tanácsom ellenére.

És megbukunk.

Elfogy a pénz, el a türelem.

Előfordulhat hogy már belekerült 300.000Ft-ba is az eddigi tanulmány.

A tanuló vagy abbahagyja, vagy elmegy másik iskolához.

És nincs benne az a tisztán látás, ami bennem ha balettozni akarok megtanulni.

Valahogy nem saját magát hibáztatja, mint tanulót, hogy nincs kellő érzéke, vagy figyelme, tehetsége a dologhoz, hanem az oktatót, az iskolát, a vizsgabiztost.

AKKOR ITT A JOGOS KÉRDÉS ! KINEK A FELELŐSSÉGE MEGMONDANI A TANULÓNAK, ÉS FŐLEG MIKOR, MENNYI PÉNZ ELKÖLTÉSE UTÁN, ÉS MELYIK STÁDIUMBAN, HOGY EBBŐL LEHET HOGY NEM LESZ JOGSI, DE HA IGEN, PISZOK SOKBA FOG KERÜLNI ???

Na erre adjatok nekem bölcs választ !

Hol is tartottunk ?

Ja ,, a harmadik cikkely, a pénz és az oktatók felelőssége !

Nézzünk egy negyedik cikket :

Van egy elméletem.

Én nem nyugodtam bele, abba  hogy az idősek , főleg ha nők a koruk miatt tanulnának nehezebben.

Arra gondoltam , hogy én száz évesen is meg tudnék tanulni vezetni.

Ez már ugye nem fog kiderülni.

A sok gondolkodás után a következőkre találtam, mint a tanulási folyamatot jelentősen befolyásoló tényező :

Figyelem, ez sem szorosan az életkorral , csak az idő előrehaladtával összefüggő adalék !

Az emberekben egy bizonyos életkorban, felmerül az igény a jogosítványra.

Ennek ezer oka lehet , mint például :

- mert csak,,,,, itt az ideje,

- apám azt mondta, meg kell csinálni, most fizeti vagy soha

- apám, férjem, szeret inni, kell egy sofőr

- mások is most csinálják

- az egész osztály, vagy a barátnőm is most megy

- imádóóóm ! kíváncsi vagyok szeretném már megtanulni

- vagány csávó vagyok, 10 éve vezetek, kéne már a papír

- egyedül vagyok, nincs senkim, nincs aki elvigyen itt vagyok már 30, azt járhatok busszal

- új munkahelyem van, macerás a buszozás a távolság, vagy az idő miatt

- nem kapok munkát, csak ha van jogsim

- elváltam, megözvegyültem, itt a kocsi, nincs ki vezesse, szükségem van rá.

- lebetegedett a párom, itt a kocsi, kellene orvoshoz vinni, de eddig ő vezetett, most nekem kéne , és ezért kell a jogsi

Összefoglalva ezt úgy hívjuk : MOTIVÁCIÓ

Nem mindegy hogy valaki lelkesen, izgatottan jön, már alig várja hogy kocsiba ülhessen, vagy csak azért, mert ez a család, vagy a társadalom elvárása, esetleg csak a szükség kényszeríti erre a kényszerpályára !

Minden létező akadályt elsöpör az őszinte vágy, az akarat a lelkesedés.

És minden tehetséget, jó szándékot és akaratot sárba tipor a kényszer.

És nézzük az elméletem sarkalatos részét ?

Miért tanul valaki 40 felett vezetni ?

Ritka kivétellel , kényszerből. A muszáj nagy úr.

Nincs lelkesedés, vágy izgalom, csak csupa stressz.

Akinek van érzéke, kedve, kíváncsi vágya az autóvezetés tudásának megszerzéséhez, az megtesz azért mindent hogy minél előbb megszerezhesse azt.

Mindent félretéve, a listájra élére helyezi, spórol, kuporgat, és minél előbb megszerzi a jogosítványt.

Ezeknek az embereknek, valószínű jobb érzékük is van a vezetéshez, és alig várják hogy ezt kipróbálják.

Figyelik mások vezetési stílusát, magát az autót. Amikor beülnek mellénk vezetni, már sokszor túl vannak ez első kilómétereken, de valószínű legalább a jármű kezelésének az alapjaival tisztában vannak.

Mint például a pedálok, ismeret, a kezelőelemek, használata, stb.

Aki eddig az életkorig nem ment el jogosítványt szerezni,. azt valószínű nem is érdekli a téma. Van egy elfolytott félelme is ezzel kapcsolatban. Sokszor örül hogy eddig nem kellet nekiállni, mert a tudatt alattijában sejti, hogy ez nem az ő asztala.

Nem elég hogy idekényszerítik, hogy nincs hozzá érzéke, de igazából nem is érdekli az egész téma. Fogalma nincs a kocsi technikájáról, a fizikai háterekről.

A kezelőelemek használatáról. A kocsi és út kapcsolatáról. És sorolhatnám tovább.

Ezek után kell-e tovább fejtegetni , hogy ki milyen esélyekkel indul ezen a versenypályán ?

Lehet-e a motiváció , vagy annak hiánya a fejlődés gátja ?

Hát hogyne, ,, és szerintem ez az egyik legfőbb oka annak hogy aki későn kezd el vezetni tanulni, az nem is igazán akar, és ezért fejlődik lassabban.

Valószínűleg van még száz másik cikk is és bele is fogom írni, de ebben a pillanatban legyenek ezek elegendők alapgondolatoknak.

Szeretném összegezni, és válaszolni a kérdésre !

Szerintem érdemes elkezdeni 60 évesen is megtanulni vezetni, de csak a következő pontok tudomásul vételével, betartásával :

• - amikor nekiállsz, már tudod, hogy hátrányos helyzetből indulsz a biológiai okok miatt

• - tudomásul veszed, hogy lehet, soha nem sikerül

• - felkészülsz rá, hogy piszok sokba fog kerülni, és ennek nem az oktató vagy az iskola az oka, hiszen ők már sok embert megtanítottak vezetni, a hiba nem az ő készülékükben van.

• -ha elsőre sikerül, mondjuk 50 óra alatt, akkor veszel az oktatódnak egy üveg pezsgőt és együtt megisszátok, mert ez remek teljesítmény a te korodban.

Ha mindezeket tisztáztad magadban , és elfogadtad, akkor ki ne hagyd a dolgot, mindenképp fogj neki, mert három dolog történhet veled :

1. bejönnek az itt leírtak,nem sikerült megszerezned a jogosítványt, de Te vállaltad, nincs harag, kipróbáltad magad valamiben, és ez nagyon jó !
2. sikerül megszerezned a jogosítványt, és bár ráment inged gatyád, de megcsináltad, és bebizonyítottad a világnak hogy igen is lehet és sikerült.
3. megcsináltad ! nem ment rá a vagyonod, sikerélményed van, és minden előre megjósoltnak fittyet hányva, bebizonyítottad hogy volt hozzá tehetséged,,,,, és még van is,,,, és akkor hidd el én fogok a legjobban örülni, mert ez is azt bizonyítja hogy én milyen jó oktató vagyok, mert ennyi órából, ennyi idősen levizsgáztattalak !

HURRÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ