2013. június 28., péntek

A PERIFÉRIÁRA SZORULT PERIFÉRIA

Amiről most írni fogok az részben pont aktuális , részben pedig nem.
Kedves Tanulómmal boncolgattuk hogy mi lehet a fejlődése helyben topogásának oka, és ennek kapcsán megszületett bennem egy rakás gondolat.

Nahát és szóval és akkor és ugye :-)

Mi is történt ma.

A hölgy aki ihlette ezt a bejegyzést , ma,, 2013.07.09-én levizsgázott.

De nem ám akárhogyan.
Dicsérettel, és nem kegyelemből.
Nem elnézett, benézett vagy megkegyelmezett vizsgán, hanem egy hihetetlenül tökéletes, kiérdemelt szuper vizsgán.
Csak ámultam és bámultam, és  a vizsga után, szinte emelt hangon vontam kérdőre szegény lányt hogy akkor miért is volt ez az egész cirkusz.
Mert hogy ide leírtam, és ugye ezzel meg is bántottam.
Volt  veszekedés, meg vita és borzasztóan rossz hangulat.
De egy valamit Neki is és mindenkinek meg kell értenie. Akkor és ott, és azokon a vezetési órákon valóban ilyen teljesítményt nyújtott. Én pedig csak a látottakból ítélhetek
És az hogy a sikeres vizsgához ez hozzájárult-e vagy sem a kialakult konfliktus, azt már senki nem fogja tudni megmondani.
Én felvállalom a kritikámat, mert úgy gondolom akkor ez jogos volt.
És most még boldogabban felvállalom a sikeres vizsgát,,, mert nagyon büszke vagyok a hölgy mai teljesítményére.
legyen ez mindenkinek tanulság a a maga kedvére.
Akkor most olvassátok el az előzményeket :



Beszélgetésünk végére arra jutott hogy nála ugyan nem az a probléma amire én gondolok, de a hibák soha nem egyediek, sokkal inkább tipikusak,tehát nem csak rá vagy egy-egy tanulóra jellemzőek, hanem sok mindenki másra is. Csak néha roppant nehéz őket felismerni és megfogalmazni.

Mivel a leveleitekből azt vettem észre hogy sokszor az itt leírtakból fedezitek fel a saját hibátokat,, és mivel tény hogy egy pártatlan idegentől inkább elfogadjuk a kritikát, ezért leírom ezeket a gondolatokat.
Akár ez a megoldás a tanulóm esetében, akár nem.

Szóval beszűkült látás és a perifériára szoruló perifériás figyelem.

Nem ,,, nem szótévesztés volt.

Most fogalmazódott meg bennem, ez a gondolat.
Talán, és esetleg van ugyan perifériás látása a tanuló vezetőnek,,,,, de sokszor nincs perifériás érzékelése,,, figyelme.

Úgy ül a kormány mögött, mintha karót nyelt volna . Kihúzva de inkább megnyújtva a derekát, fejét előre nyújtva,, szeme a kocsi orrára , vagy az előtte levő útra fókuszál.
Figyelmét csak teljes tekintetével tudja koncentrálni.
Vagyis a legtöbb köröltekintéshez,, információ begyűjtéshez teljes fejmozdítás párosul, amiből kristály tisztán látszik, hogy az egyéb információbegyűjtés nem is létezik. Csak egy keskeny sávban zajló eseményeket érzékeli. És ez a sáv nem több mint 30 fok . Még ha látja is ami azon kívül történik, de nem reagálja le, nem oldja meg.

Ez egyfajta csőlátás, de számomra inkább a figyelem leszűkülése.
Azért is mert a csőlátás inkább egy tulajdonság, egy látási , egy szervi hiba.
Erről nincs szó a mi esetünkben.
Sokkal inkább arról , hogy a figyelem túlzott, egyirányú koncentrációja,, a hibás menetű túlgondolkodás, kizárja az agynak azt a működését, ami a periférián történő eseményeket feldogozza, és belehelyezi a teendők sorába.
Lehet hogy a szeme látja a perifériás eseményeket, csak a tudata , vagy a tudat alattija nem engedi be agyának kapuján.

Lehet hogy látja a 3 sávval odébb lelépő gyalogost, de csak az előtte megálló autóra fókuszál, és gondolata már azon jár hogyan kerülhetné ki.
Azt nem reagálja le hogy az előttünk álló autó, a zebrán közeledő gyalogos miatt állt meg. Kikerülése életveszélyes és tilos .
Rákérdezés után kiderül, hogy ő igen is látta a gyalogost,, csak azon kattogott az agya, hogy az előtte álló akadályt ki kell kerülnie.

Elég nagy baj lett volna, mert egy gyalogos lett volna a manőver ára.
Na már most ez csak egy példa volt, sok hasonló közül.

A betegség neve nálam kettős.
Az egyik az említett perifériás probléma látása, de le nem reagálása, figyelmen kívül hagyása.

A másik betegség amit felderítettünk ennek kapcsán ismét tipikus.
Az agya még vagy az előtte levő problémán kattog, vagy a jelen probléma egy kevésbé fontos oldalán.

Igazából jelen fejlődésünk legfőbb hátráltatója az hogy amint megtörténik egy problémás helyzet, onnantól ő folyamatosan azon gondolkodik, miközben gurul az autó.
Gyakorlatilag csak a teste van jelen. Gondolatai, figyelme nincs.
És mire kikeveredünk az egyik problémából ,, addigra persze már rég benne vagyunk a következőben.
És minden egyes helyzetre külön sémát, külön magyarázatot kell mondanom.
Ami ugye lehetetlen.

És eközben még mindig gurul az autó.
Nem tudunk egyetlen utcán sem végig menni hibátlanul, és sokszor nem is tudom megmondani miért.

A másik probléma az alma oldala.

Mert hogy van annak az almának egy teteje egy alja, egy piros, és egy sárga oldala.
És ugye nem mindegy hogy melyik oldalát is nézzük.
Ráadásul normális esetben, nem is nézegetjük, hanem esszük.

A tanuló meg nézegeti,,, a rossz oldalát, mindeközben rohad az alma .

Tehát minden forgalmi helyzetnek van sok fontos oldala, ezeknek, egy helyes fontossági sorrendje, és eszerint egy megoldási sorrendje is.

Na már most a sémákat kiragadja,, belehelyezi egy rossz sorrendben egy adott forgalmi helyzetbe, és bár azt csinálja amit én valamikor, valahol elmondtam, de mégis rossz helyen, rossz fontossági sorrendben.

Lássuk az előbbi zebrás esetet.
Probléma volt valahol valamikor a kikerülés.
Nem jól, nem megfelelően hajtotta végre.
Ebben az esetben fel sem merült benne annak okát nézni hogy miért áll előttünk az autó, hanem egyedül a kikerülés helyes megoldására koncentrált, és majdnem elütöttük a gyalogost.
És miközben ezt megoldottuk, és megbeszéltük, persze rossz sávba soroltunk be,,, index nélkül kanyarodtunk,, stb
Utána pontról pontra beírta az agyába hogy ebben az esetben mit is rontott el, mire kell odafigyelnie legközelebb. De mi pontosan tudjuk hogy legközelebb ugyan ilyen eset nem lesz,  vagy nem így lesz.
És akkor megint az lesz a konzekvenciája, hogy ő pont úgy és pont azt tette amit én tanítottam, de mégsem lett jó.

Ezek persze csak példák.

Még egy módon megfogalmazva a probléma az hogy a közlekedést, a forgalmat nem képes egy egységként érzékelni is kezelni, hanem csak részeiben. Nem képes átlátni a helyzeteket, hanem csak egy adott problémára koncentrál teljes figyelmével, majd szintén teljes figyelmét viszi át a következő problémára, mintha ezek különálló dolgok lennének.

Nem az egész szituációt kezeli , minden lehetőséget,szabályt  és veszélyt beletéve, hanem csak egy-egy egységét.
Ennek következtében a megoldás csak részmegoldás lesz, és lehet hogy nem illik az egészbe.

Sajnos nem látom a probléma megoldását, mert a figyelemmegosztás képességét nehéz egy ilyen helyzetben megtanítani, hiszen pont a figyelem koncentrálása akadályozza annak lazulását és megosztását.

Na ezt megfogalmaztam valahogy :-)

Sőőőt !

Ez igazából egy öngerjesztő folyamat.
Minél inkább szeretném hogy lazuljon, annál inkább azon agyal hogyan tudná elhagyni a hibáit amit emiatt követ el, Tehát minden körrel feszültebb,, minden hibával egyre értetlenebbül áll a problémák előtt, és egyre mélyebbre zuhanunk az ördögi körben. És miközben az előző hibáin gondolkodik, halmozza a következő hibákat.
Amit ha mondok még rontok a helyzeten, ha nem mondok akkor meg nem tudja hogy hibázott.

Sajnos ez valóban egy ördögi kör, amiből én nem látom a kiutat.
Autózni a szabályok ismeretével. azok betartásával, de életszerűen, és helyzetszerűen kell.
Nem lehet mindenre forgatókönyvet mondani, mert minden szituáció más és más.

A baj az hogy közben emberi kapcsolatok alakulnak a kocsiban.
Ez a tanulóm például egy intelligens, okos, kedves hölgy, aki számomra is nagyon kedves és fontos.

De nagyon nehéz megtalálni a kommunikációnak azt a formáját amiben ezek a konfliktusok sérülésmentesen kezelhetőek.

Sajnos.

Pedig valamit csinálni kell, mert így sikeres vizsga bizony nem lesz.


2013. június 16., vasárnap

ELIDNULÁS ELŐTTI TEENDŐK A FORGALMI VIZSGÁN ÉS AZ ÉLETBEN

Tanulói kérésre, illetve javaslatra szeretnék most pár száz gondolatot leírni az elindulás előtti teendőkről.
Mint az élet megannyi területén itt is igaz a tétel hogy van egy elméleti tudásanyag, egy vizsgán kért, kérhető , és egy ami a valóságban szükséges.

Akkor nézzük ezeket sorjában.

Az elméleti tudásanyagot próbáltam összeollózni jogszabályokból, rendelkezésekből, de hamarosan feladtam, és visszanyúltam a jól beválthoz.
Nemrég ugye még volt egy rutin vizsgának nevezett járműkezelési vizsgánk.
Ennek bár soha nem láttam hivatalosan megjelentetett NKH által kibocsátott követelményrendszerét, anyagát, vagy hogy is nevezzem, amiből tanítani lehetett volna,,, de megalkotta nekünk Pető Attila a Hatóság által is elfogadott egyetlen segédanyagot.
Nem tudom hogy hozzá lehet-e még jutni, hiszen már nem aktuális, de a forgalmi vizsga előtt számon kérhető  tudás ebben található meg.
Nehéz is ezt megfogalmazni, mert ugye az NKH elnöki mellékletében erről a dologról mindösszesen ennyit találtam mint vizsgakövetelményt , az értékelés résznél :

ELINDULÁS ELŐTTI ELLENŐRZÉS


Ez ugye nem sok.
Na akkor mit is kell tenni a vizsgán ?

A  járművet körbe kell járni, lámpákat bekapcsolni, felkapcsolni, rálépetni ( fék ),,megrángatni, megmozgatni, rálépni, behúzni és mindenre amiről az alábbiakban írni fogok rátekinteni, szemrevételezéssel meggyőződni minden szükséges megfelelő állapotáról és mindösszesen annyit mondani :

A JÁRMŰ MEGFELELŐ ÁLLAPOTBAN VAN ! 
Másfél percben ! Nem többen .

Na mi van ?
Mi nincs ?
Miért van ?
Mitől lett, és mikor ??

Kérdezhet-e a vizsgabiztos bele,, egyenesen a közepébe ?
hogyan szokták ??

Nálunk ,,, nálatok,, bárhol ??

Ja és van-e értelme ? És az mi lenne ?

Van is nincs is,, kérdeznek is nem is, szabad is meg nem is.

Még mindig a mai pillanatig sem tudom hogy a vizsgabiztosnak milyen lehetőségei vannak ebben a kérdésben .
Kérdezhet-e,, nem-e !
Talán ennek a bejegyzésnek a kapcsán majd adnak közelebbi infót.

Deeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee.

Annak aki jogosítványt szerez, kap,,, majd járművet vezet, annak tisztában kell lennie azzal, hogy a járműve biztonságos állapotban van-e.
Ezt jogszabály írja elő, és a józan ész is.
Tehát tudnia kell hogy mikor mit kell ellenőriznie,, és az amit ellenőriz mikor és hogyan jó, helyes.

Azt hogy valaki kaphat-e jogosítványt az ugye a vizsgabiztosnak kell eldöntenie, tehát az én logikám papírok nélkül is azt mondja, hogy az elindulás előtti teendők végrehajtása ugyan egy másfél perces végrehajtandó feladat, de az alapismeretekbe való belekérdezés egy vizsgabiztos részéről, teljesen jogos .
Na persze kifejezetten a jármű biztonságos üzemeltetésére vonatkozó alapvető ismeretek tekintetében.

Nézzük mik is ezek az alapismeretek. Nagyjából a valamikori járműkezelési vizsga anyagából kiindulva, hiszen ez volt hivatott ezt megelőzően ennek az ismeretanyagnak a számonkérésére.
Ha kihagynék most valamit, és ez eszembe is jut, akkor később pótolni fogom.

Elméletileg a járművön minden nap az első elindulás előtt a következőket kell ellenőrizni a biztonságos közlekedés érdekében :

A gumiabroncsok állapotát
A kormányberendezés állapotát
A fékek állapotát
A világító és fényjelző készülékek állapotát
valamit a rendszámtábla állapotát

Miért elméletileg ??
Amikor valaki nap mint nap vezeti a kocsiját, szinte kizártnak tartom hogy minden nap az első elindulása előtt ellenőrizné a kormányberendezés holtjátékát, vagy a kézifék hatásosságát.
Hiszen pár órája szállt ki a kocsiból, és annak valószínű jelei lettek volna ha ilyen jellegű baj van az autóval.
Persze ettől még meg kellene tenni, mégha oly életszerűtlen is.

Egyszer egy rutinvizsgán megbuktatta egy vizsgabiztos a tanulómat, mert arra a kérdésre hogy hogyan ellenőrzi le a kéziféke hatásosságát nem fogadta el az általam tanított : behúzom, megszámolom, megfeszül választ, hanem azt várta volna :
behúzott kézifékkel megpróbálok elindulni , és ha lefullad az autó és nem tud elindulni, akkor jó a kézifék !

Én meg szerettem volna megkérdezni, hogy : MIÉRT ? TE A KOCSIDON MINDEN REGGEL EZT ELJÁTSZOD ?
de nem mertem megszólalni, mert nem akartam személyében ellenséget szerezni magamnak.

De térjünk vissza a lényegre az anyagra :

A GUMIABRONCSOK ÁLLAPOTA :

körbe kell járni a járművet, minden gumihoz lehajolni, és megnézni hogy :

sérülésmentes,, nincs rajta kidudorodás, repedés, rendellenes kopás
a levegőnyomás szemmel láthatólag jó, nem tér el a szokásostól
a gumiabroncsok kopottságának mértéke nem haladja meg az előírásosat, ami azt jelenti hogy a bordák mélysége meghaladja az 1,6mm-t ( 0.75 m kerékátmérő alatt )
 (a gumik szerkezetének és méretének ellenőrzése nem a napi ellenőrzési feladatok, hanem az aktuális kerékcsere, vagy abroncsvásárlás feladata ) szerintem.

A KORMÁNYBERENDEZÉS ÁLLAPOTA :

Végrehajtandó !
A kormányberendezést megmozgatva az megfelelően stabilan mozgatható, nem recseg, nem ropog, nem feszül
Másrészről a kormányberendezés holtjátéka is megfelelő, ami azt jelenti hogy megmozgatva a gumiabroncsok álló helyzete mellett, azok megmozdulása nélkül, vagyis megmozdulásnak pillanatáig legfeljebb 0-4 cm-t, vagy 5-15 fokot lehet mozdítani rajta.

A FÉNYJELZŐ KÉSZÜLÉKEK ÁLLAPOTA :

A járművön gyárilag felszerelt világító és fényjelző készülékeknek előírás szerűen működniük kell
Tehát fel kell kapcsolni őket, és meg kell győződni a működésükről !!

helyzetjelző lámpa elől ,, hátul
rendszámtábla világítás
tompított fényszóró
távolsági fényszóró

irányjelzők mindkét oldalon

féklámpák,, mind a 3

tolatólámpa

ködlámpák, ahol van a járművön

na már most, a ködlámpa és a tolató, nem kötelező, tehát elméletileg nem kellene vele foglalkozni, de ha fel van vele szerelve a jármű, akkor működnie kell
ebben a tekintetben nem tudok okos lenni a vizsgát illetően
vagyis tudok :
működjön, és tudjad hogyan, akkor nem lehet baj

az irányjelzőkről tudni kell hogy hogy percenként 60-120 között kell lennie a villogások számának
a féklámpáról pedig hogy kérd meg az oktatót lépjen rá :-) különben nem tudod ellenőrizni

A FÉKBERENDEZÉSEK ELLENŐRZÉSE :

A kocsiba beülve be kell nyomni a fékpedált
akkor működik jól, hogy ha a felső harmadában felkeményedik és tovább nem nyomható, nem rugalmas, és nem zuhan be

A kéziféket be kell húzni, lassan hogy a kattanásokat meg lehessen számolni.
Akkor működik helyesen ha 3-6 között van,, ha behúzás után megfeszül és nem esik vissza.
Ha megfelelően rögzíti a járművet.
Hegyi viszonyok közt ez egyértelműen adja magát,, sík úton pedig az előzőekben leírt módon lehet ellenőrizni ha szükséges, de azt túlzásnak tartanám hogy minden reggel ezért le kellene fullasztani az autót. :-))

A RENDSZÁMTÁBLA ELLENŐRZÉSE :

meg kell nézni mind a kettőt hogy megvan-e ,, és tiszta állapotú, jól olvasható

AKKOR HOGYAN IS HAJTSD VÉGRE MINDEZT A VIZSGÁN ?

miután kinyitottad az ajtót, tedd be a kulcsot a gyújtáskapcsolóba és adj rá gyújtást !
kapcsold be a :

tompított fényszórót
a ködlámpákat
az irányjelzőt egyik irányba
kérd meg az oktatót hogy lépjen rá a fékre
tedd rükvercbe

JÁRD KÖRBE AZ AUTÓT és
nézz rá minden sarkán a lámpákra, a gumikra, elől hátul a rendszámtáblára

aztán lépj vissza a kocsihoz, kapcsold át távolságira, és az irányjelzőt a másik irányba, és nézd meg ezeket is

lépj vissza, és kapcsolj le mindent

fogd meg a kormányt és mozgasd meg ezzel le tudod ellenőrizni
majd ülj be lépj rá a fékre, engedd ki a kéziféket és húzd be újra

ENNYI !

utána fordulj a vizsgabiztos felé, és mondd hogy a jármű megfelelő állapotban van !!

És mi a gyakorlat nálunk ??
A mi megyénkben ?
A mi vizsgabiztosaink körében ??

Kimegyünk a kocsihoz, a vizsgabiztos megáll a kocsi mögött hogy lássa a lámpákat.
Átengedi a terepet a vizsgázónak.
Tanuló körbeszalad, mindezt villámgyorsan megteszi, megnézi, aztán mondja is amit kell.

A vizsgabiztos elfogadja, ha  látja hogy normálisan elvégeztük a dolgunk, és mondja, hogy indulhatunk.

Nem szoktak kötekedni, teljesen életszerűen elsősorban biztonságos autózásra kíváncsiak, nem cél az udvarban megbukni. Ritkán kérdeznek bele ,, nem mondom hogy soha,,, de nem is emlékszem igazából ilyenre.
Igen,,, írtátok, olvastam hogy más megyékben ez nem feltétlenül van így.
Szerintem ha valami alapvetőt megkérdez azzal nincs is semmi baj.
De sajnos ezzel nem tudok mit kezdeni. Mármint  a szélsőséges ellenpéldákkal, az általatok elmondott rossz tapasztalatokkal.

Talán azért érdemes azt a pár mondatot megtanulni, amit leírtam, nem olyan sok.

NAGYON FONTOS HOGY AMIKOR ELINDULTÁL A FÉKBERENDEZÉST ELLENŐRIZD LE EGY FINOM MEGÁLLÁSSAL PÁR MÉTER MEGTÉTELE UTÁN !!

SIKERES VIZSGÁT !

Ezt a bejegyzésemet ez a tanulói levél ihlette :

Tisztelt Katona Ági!

Egy forgalmi vizsgán már megbuktam, de nem ez a lényeg. Műszaki ellenőrzésénél az INDEXeket hogyan kell ellenőrizni? Az én oktatóm a vizsga előtti napon gyorsan mindent elhadart, benyomtam a vészvillogót, és azt mondta rendben. A vizsgán pedig megkérdezték, hogy honnan tudom, hogy egyenként is működik-e az index? Az oktatóm meg erre azt mondta, hogy nem így tanította, szóval benne már többet nem bízok meg. Tehát a kérdésem: hogy ellenőrizzem le külön-külön az indexet? Balra-jobbra indexnél is ki kell szállnom, vagy elég a vészjelzővel megnézni, hogy világítanak-e, és beülve pedig megnézni, hogy indexeléskor "kattog-e"?


Válaszát köszönöm:
XXXXX  Balázs

Válaszul azt tudom elmondani hogy én is a vészvillogót szoktam tanácsolni a tanulóimnak.
Hallottam már olyan véleményt hogy az nem jó.
Véleményem az, hogy ha csupán emiatt egy vizsgabiztos megbuktat egy tanulót, és nem engedi ki a forgalomba vizsgázni, akkor azzal a vizsgabiztossal is nagy baj van.

Ugyanis egy forgalmi vizsgának nem ez kellene a lényege legyen.
És az is a véleményem, hogy ha az az állásfoglalás hogy így ne ellenőrizzük az index lámpákat, mert nem elfogadható, akkor azt le kell írni, ki kell mondani, az oktatók figyelmét fel kell rá hívni hogy ne így tanítsák.
De egy jogosítvány ne ezen múljon .

2013. június 2., vasárnap

MIBEN VAGYOK JOBB OKTATÓ, MINT A KOLLÉGÁIM, ÉS JOBB ISKOLA A MIÉNK MINT A TÖBBI ?


Hát semmiben , és semmiért.
Én sem vagyok sem tapasztaltabb, sem okosabb, sem ügyesebb, de még csak szebb sem , mint a többi szakoktató kolléga.
Sőt iskoláim is csak egy valamiban tudnak többet nyújtani mint más iskolák.
Konkrétan engem, velem , a személyemmel.

Akkor miért írom ezt a bejegyzést ?



Valóban úgy gondolom hogy minden oktató akit ismerek, tapasztalt szakember.
A saját stílusában, saját temperamentumával , saját eszközeivel próbál minél hatékonyabban segíteni a jogosítványod megszerzésében.

És a lényeg pont ebben a mondatban volt.

Mindannyiunknak más a stílusa, mások az eszközeink, a módszereink.
Nem jobbak, vagy rosszabbak vagyunk, csak mások.

Van aki csendesebb, van aki harsányabb. Van aki sokat magyaráz, és van aki alig alig.
Van aki rajzol, van aki mutogat.

De ahogy mi mások és mások vagyunk, úgy Ti a tanulók is.
Nem lehet mindenkivel egyformán bánni.
Jöttek már hozzám tanulók más oktatóktól, és mentek el tőlem is.
Van aki nagyon szeretett , és van aki nem.

Én mindig meghallgatom a véleményeket, akár rólam, akár a kollégákról szólnak, de nem ítélkezem.
Mindenki ferdít a maga módján és mindenki szeretné a saját igazát érvényre juttatni.

Ez így normális.
Én őszintén tisztelem a kollégáimat. Van akit szeretek, van aki szeret, és van akivel tartjuk a tisztes távolságot, de akkor is mint kollégát, a  tudását, a hozzáértését  nem vonom kétségbe, csupán tanulói vélemények alapján.

Vannak kollégák akik nyersebbek, erőszakosabbak, kevésbé megértőek, de higgyétek el vannak tanulók, akiknek pont ez a határozottság kell ahhoz hogy megfelelő tempóban fejlődjenek.

Az iskolák szintúgy.
Én nem iratkoztam be egyikbe sem, tehát nem tudom mennyire korrektek, szavahihetőek, és milyen szinten nyújtják a szolgáltatásaikat.
Hiszen személyes tapasztalatom nincs, szóbeszédre meg nem adunk.









Tehát természetesen én vagyok a legjobb oktató, és az én iskoláim a legjobbak :-)

Miért is ??
Mert milyen szakember az aki nem hisz a saját teljesítményében ?
Aki saját magát nem értékeli,,, aki nem érzi úgy hogy mindent belead a munkájába, szívvel lélekkel, tapasztalattal ??
Ezért igyekszem alkalmazkodni, minden tőlem telhetőt megtenni., a tanulók sikeres vizsgájáért.

Sőőőőőt

szeretek beszélgetni kollégákkal
szeretek tanulni tőlük
hiszek abban hogy minden beszélgetéssel tudnak egy olyat tapasztalatot átadni nekem, amivel én még nem találkoztam

Soha nem felejtem el, hogy egy évvel ezelőtt Tibor kollégámmal beszélgetve , aki amúgy vizsgabiztos is , felhívta rá a figyelmemet, hogy a szemüveges tanulókkal, hogyan s mint bánjak.
Hogy van aki országúton hátrányban van, mert messziről nem látja olyan jól a táblákat.

Az életben soha nem gondoltam volna erre, hiszen nem vagyok szemüveges.

És persze hasonló száz értékes tapasztalat lapul mindannyiunk zsebében.

És az iskolák ??

Miért is tudna egyik többet mint a másik ??
Az árak ?
A szolgáltatások ?
A színvonal ??

Nagyon jó hogy ennyi féle van. Az utak a távolban összefutnak,
Mindenki megtalálja a neki megfelelőt.

Hiszen az élet megannyi rétegéből kerülnek ki a tanulók is.
Van akinek nem számít pár ezer forint különbség, de az ismert jó hírű,, barátai által megtapasztalt iskolához oktatóhoz mennek.
Van akinek mindegy kihez, de ezer Forint is számít, csak olcsó legyen.

Talán érdemes lenne egyszer kiszámolni hogy a tanfolyam alapdíjaiban az árkülönbség nagyjából 20.000 Ft .
Ami egy 130000 Ft-os összköltség esetén jelentős ugyan, de részletekben fizetve van aki inkább a drágább, de ismerős iskolát választja.

És mégis tartom-e valóban többre , nagyobbra magam a többieknél ?
Valóban tudok-e, akarok-e más lenni ?
Adhatok-e többet mint mások.

Igen is és nem is.
Nem tartom magam sem többre, sem többnek.
De szeretnék többet adni, törekszem rá másnak lenni.

Például és leginkább ezzel a bloggal, a soraimmal, gondolataimmal, ami által megismerhetsz, és már azelőtt megtudhatod milyen vagyok, mielőtt beülsz mellém a kocsiba.
Próbálok azáltal többet tenni hogy ismertté teszem magam.
Reklámokkal, plakátokkal, a nyüzsgésemmel.
Amiért persze oly sokan utálnak. :-)

De Te aki itt vagy és olvasol engem, már velem vagy,, Téged megtaláltalak, és talán hatottam is Rád.
Így vagy úgy, de megismertél.

Ha szimpatikus voltam, és ha szeretnél nálam megtanulni vezetni, akkor keress meg bátran :

katonaagi67@gmail.com