2012. augusztus 8., szerda

Szóval meg lehet-e tanulni vezetni , lehet-e jogsit szerezni 60 évesen ??

.
BOLDOGAN JELENTEM IGEEEEEEEEEEEEEN !!

Ma levizsgázott Magdika is , aki ennek az egész témakörnek az ihletője volt számomra.

Engedjétek meg hogy őszintén összefoglaljam ennek az elmúlt évnek az ezzel kapcsolatos eseményeit.

4 hölgy tanuló jelentkezett hozzám az elmúlt év őszén akik hát nem voltak naposcsibék, és mindannyian kíváncsian vártuk a történetek végeredményét.

Azt hiszem írhatok kereszt neveket, mert úgy sem tudja senki kikről is van szó.
A három fiatalabb hölgy Kriszta, Marika, Erzsi 40 év körüli volt, pár év eltéréssel, de nagyjából túl negyvenen.
És Magdika aki elmúlt 60.

Meglepő lesz amit mondok de adottságai, érzéke, Magdikának volt a legjobb.
Azért  be kell vallanunk, szerintem mind az ötünkben voltak aggodalmak, kérdések és kételyek.

Hittünk is meg nem is.
Mindannyian hoztunk rossz döntéseket és jókat is.
Mindannyiuknak volt egy családi háttere drukkerekkel és ellendrukkerekkel.

Sírtunk és nevettünk együtt, izgultunk és reménykedtünk.
Sajnos a betegségem miatt abba kellett hagynom a munkát, így mindannyian másnál vizsgáztak le.

Nézzük a történelmet :

Nem szeretnék pontatlan lenni, de Kriszta azt hiszem 60-70 óra után tett sikeres vizsgát. Az biztos hogy a harmadik lett sikeres.
Ő azt a hibát követte el, hogy siettette a dolgot. Karácsonyi ajándéknak szerette volna magának.
Tehát valószínű nem volt még vizsgaérett az első vizsgán.
Egyébként jó érzékkel, ügyesen autózott, megérdemelte a jogosítványt.
Nem rendkívüli hogy valakinek harmadikra sikerül, hisz rengeteg a befolyásoló tényező.

Marika is hasonló óraszámból, szintén harmadikra tett sikeres vizsgát.
Nála szintén elkapkodott volt ez első vizsga, azt hiszem családi nyomásra .
Viszont jó érzékkel , ügyesen autózott , és valóban reálisan látta a hibákat a javítanivalókat is
További szorgalmas gyakorlásának jogosítvány lett a jutalma.

Erzsi, már egy kicsit bonyolultabb történet volt.
A rút kiskacsa tipikus története.
Persze a rútság nem a külsejére hanem a kezdeti botladozásaira vonatkozik.
Az első órákon mindketten féltünk , azt hiszem ezt elmondhatom.
Olyan akadályfutás szerű volt ez egész történet, mert hogy néha igen nagyszerűen autózott, jól fejlődött, máskor pedig megtorpant és egyszerűen nem volt képes átugrani az akadályokat.

A családi háttér sem volt mindig egyértelműen segítőkész, de az idő előrehaladtával ez hála Istennek   megváltozott.
Azt hiszem nagyjából 100 órát vezetett a vizsga előtt, de ELSŐRE sikerült.

Hatalmas érzés volt ez mindkettőnknek, és bebizonyította hogy negyvenen túl is lehet nagyszerűen elsőre !!

Gratulálok Neki.

És hát a mai nap boldogsága Magdika !!

Amikor ősszel elkezdtük, számomra meglepően ügyesnek tűnt.
Az is volt.
Fiatalokat megszégyenítő érzékkel kezelte az autót.
A fejlődés azonban egy adott ponton megtorpant, és azt gondoltam, hogy ez az a pont ahol a 60 éve leküzdhetetlen akadályt jelenthet.

Merthogy leginkább az észleléssel, az észlelés gyorsaságával, a döntésekkel, és azok tempójával volt a legnagyobb baj .
És el nem tudtam képzelni hogy ezen hogyan tudunk majd segíteni .

Szerintem toporogtunk is egy helyben rendesen.

Aztán ugye januárban én abbahagytam az oktatást.

Szerencsére egy rendkívül ügyes, tehetséges, türelmes lelkiismeretes kolléganőmhöz Tündéhez került, és a mai napon sikeres vizsgát tettek.
Igaz, hogy a második vizsgája volt, mert az elsőt elizgulta és elrontotta, de a mai sikerült.
De ehhez kellett 140 óra !!

LÁSSUK A KONZEKVENCIÁKAT :

IGEN ! LEHET 40- 50- 60 ÉVESEN IS JOGOSíTVÁNYT SZEREZNI !!

Meg lehet tanulni ebben a korban is tisztességesen autózni de :

nézzétek meg 60-100 -140 óra gyakorlás volt ehhez szükséges, még az ügyeseknek is.

és ugyan Erzsikének elsőre sikerült, de a többieknek azért többször neki kellett futni annak a vizsgának..

Bár aki olvassa az írásaim az pontosan tudja hogy az én véleményem szerint ezek a sok órás, sok vizsgás jogosítványok sokkal értékesebbek, és sokkal jobban meg is lesznek becsülve a gazdáik által, mint a könnyebben szerzettek.
.