Mindenki aki közlekedik tudja, hogy a közlekedésnek van egy ritmusa.
Nem csak a szabályok határozzák meg, és irányítják a közlekedésünket.
A forgalom, él és lüktet.
Mindenkinek megvannak a maga kis jelzései.
A gyalogosoknak, a járműveknek, kerékpárosoknak.
Kommunikálunk egymással folyamatosan.
A szemünkkel, a kezünkkel, járműveink mozgásával, a tempónkkal, az úton való elhelyezkedésünkkel, a jelzéseinkkel.
Tanulóimnak szoktam mondani, hogy : igen,, nem mindegy mikor indexelsz, és mennyi ideig, nem mindegy mikor lassítasz, és mennyire,, hogy hol állsz meg és milyen tempóval.
Ez mind lehet teljesen szabályos , és ennek ellenére roppant megtévesztő.
Baj ha túl korán, ha túl későn, ha sokáig, ha kevés ideig, ha nagyon , ha kicsit.
Pont megfelelő ideig, megfelelő mértékben kell.
Mi a megfelelő idő és mérték,,, hát természetesen , ez helyzetfüggő, és ezért olyan nehéz.
Ez jelenti a forgalom ritmusát, dinamizmusát,,,
A kezdők hátránya például ebben is megmutatkozik.
Mind a jelzések adásában, mint vételében még rutintalanok.
nem veszik figyelembe a közlekedő partnerek igényeit, nem látják az apró különbségeket, nem tudják kiszámítani a többiek valószínűsíthető cselekedeteit.
És fordítva is.
Nincs fogalmuk róla, mennyire fontosak a megtanult , kötelező jelzésmódokon túl, az általuk egyéb úton közvetített információk.
természetesen az idő múlásával, a kilométerek szaporodásával, normális esetben ez a képességük is kialakul,,, de látunk azért az utakon olyan embereket is akiknél soha !
Megy mint a vakszamár !! :-))
Igyekezzünk hát a lehető leghamarább az ilyen irányú figyelmünket is kialakítani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése