2010. augusztus 7., szombat

a tolatásról

A manőverek egyik legveszélyesebb fajtája.
Az egyetlen ami a veszélyességét valamelyest csökkenti, hogy nagy valószínűséggel csak igen kis sebességgel történik.

Természetesen ezt is mint minden technikai jellegű tevékenységet be lehet gyakorolni, lehet rutinosan, ügyesen, pontosan tolatni.
Egy valamit nem lehet és a veszélyessége pont ebben van.

Nem lehet egyszerre minden irányt tekintve maradéktalanul meggyőződni arról hogy tolatás közben nem veszélyeztetünk senkit.

Ennek egy egyszerű biológiai oka van.
Nem vagyunk baglyok, és nem tudunk minden irányba fordulni, nézni, de ha tudnánk akkor sem egyszerre.

A tükrök ???

Igen,, segítenek,, de én óvva intenék mindenkit attól, hogy bár mikor, maradéktalanul megbízzon és főleg megelégedjen a tükrökben látottakkal.

Itt nem csak a holtterekre gondolok, hanem a torzításra is.
Ha nem torzít eléggé akkor keveset látunk benne, ha sokat láthatunk, akkor pedig a torzítás miatt csalóka a kép !

Szóval törekedjünk arra hogy csak a legminimálisabban szükséges távolságban tolassunk, pláne amíg rutintalanok vagyunk.
Megálláskor, manőverezéskor már gondolkodjunk előre, hogy a későbbiek során minél kevesebbet kelljen hátramenetben közlekednünk !

Nem véletlen az a vezetéstechnikai tanács hogy merőleges parkolóba is lehetőleg tolatva álljunk be,,, hiszen az onnan való kiállás sokkal veszélyesebb.
Hisz kiálláskor már lehet hogy hideg motorral,, páros hátsó ablakokkal,, esetleg telepakolt, a kilátást gátló ablakokkal indulunk el.
Kifelé valószínű hogy egy nagyobb forgalommal kell számolnunk,, hiszen gyalogosok, másik járművek zavarhatják a manőverezést, míg beálláskor csak egy üres,, közrefogott területre kell parkolnunk, ahol más közlekedési partner jelenléte valószínűtlen !

És egy jó tanács !

Ha tolató autóval találkozunk,,, különösen akkor ha az egy parkolóból tolat ki, legyünk előzékenyek, türelmesek, segítőkészek.
Álljunk meg,, engedjük ki.
Ezzel nem csak a manőverezését segítjük, hanem legalább egy oldalról védjük is a forgalom elől .
Gondoljuk át, hogy egy parkolóból kitolató vezetőnek hány felé kellene figyelnie !

Hátra egyenesen,, mindkét oldalra,, elől a műszerfalra és elől a mindkét oldalán parkoló autókra, hogy beléjük ne kaszáljon !
És remélhetőleg nincs egy bömbölő gyermek a kocsiban !

Figyelem !!!

Merőleges és " halszálka " parkolókból való kitolatás esetén a vezetők nagy része egy helyre szinte biztosan nem figyel !

Az egyenesen mögötte ,, a másik parkolósoron,, vagy az utca máik oldalán parkoló autóra, aki esetleg vele egy időben indul el !

Ne felejtsük el ,,,, a dudát nyomni sem kisebb fáradtság mint a féket,,
A segítségnyújtás a közlekedésben is legalább akkora pedagógiai nevelő hatású, mint bárhol máshol az életben.

Legyünk hát a tolató autókkal segítőkészek, és türelmesek, hiszen egy következő helyzetben nekünk is szükségünk lehet hasonló segítségre !
.

2010. július 31., szombat

Ki kaphasson jogosítványt ? Mi legyen a vizsgaszint ?

Jöjjön hát a sokat vitatott vizsga, vizsgaszint és vizsgakövetelmény !

Te aki olvasod ezeket a sorokat kinek adnál jogosítványt ?
Te aki most olvasol mit szeretnél a vizsgabiztos mikor adjon a lányodnak jogosítványt ?
Te aki most itt ülsz előttem, mikor szeretnél jogosítványt kapni ??

Egyezik a három feltett kérdésemre a válaszod ??
Na,, itt a gond !

Mindannyiunknak van véleménye a vizsgákról.
A tanulónak
az oktatónak
a rokonoknak
és a vizsgabiztosnak

És akár mindannyiunknak igaza is lehet de ,,,,,,,,,

A végszót mindig a vizsgabiztos mondja ki !És övé a felelősség is !

És van egy meglepő hírem !
17 éves szakmai pályafutásom alatt azt tapasztaltam hogy az esetek 95%- ban az ítélet korrekt, normális, de legalábbis megegyezik az én véleményemmel !

Nem mondom azt hogy nincsenek tévedések,, nem mondom hogy a vizsgabiztos ítélete soha nem támadható, nem hibás !
De a rendszer olyan hogy ha egyszer kimondja a végszavát, azt visszavonni, megmásítani nem lehet !
Sőt lehet hogy megegyezne a tiéddel is ha nem rólad vagy a gyermekedről, hanem arról az emberről ítélkeznek aki holnap veled szemben az utcán jön !

Az a mondás járja hogy ebben az országban mindenki ért a focihoz a politikához a szexhez és had tegyem hozzá én,hogy pontosan így a közlekedéshez is !
Nézzük csak meg mi megy az utakon !!

Mit csinálsz Te marha,, hát nem figyelsz,??
nem tanított meg az oktatód parkolni ??
libáért kaptad a jogosítványod ??

És ragozhatnánk !

De amikor egy közlekedési szakember, mi oktatók , vagy a vizsgabiztos mondja, hogy ezt bizony még gyakorolni kéne, akkor hogy meg van sértődve mindenki !

Csak igen kevés ember tudja kezelni a sikertelen vizsgát, ami természetes emberi tulajdonság .
De meg kell tanulni, és nekünk oktatóknak meg kell próbálni rávezetni a tanulót reálisan felmérni a teljesítményét !
Úgy sem fogja megérteni, de rá kell vezetni, hogy ha megvan a papírja, holnap maga mögé ültei a gyerekét, és egyedül, segítség nélkül kell vezetnie!
Nem lesz aki szól, aki néz , aki döntést hoz helyette !

Imádom a szöveget: De én csak a falumban szeretnék vezetni,, csak pár Kilométert, én be sem akarok menni a városba ! Nem lehet ezt megmondani a vizsgabiztosnak ?

Könyörgöm a vizsgabiztos egy nemzetközi jogosítványhoz adja a nevét nem Kispiripócsihoz !! Ilyen bejegyzés nincs a jogsiban,, hogy csak bizonyos útvonalakra !

És Te szeretnéd hogy olyan sofőr jöjjön veled szemben akinek csak a falujára van engedélye ??
és ha egy ilyen vasalja ki a testvéredet ??

Vissza a vizsgához !
A vizsgabiztos a hozott,,, mutatott anyagból tud dolgozni !
Nem dolga azzal foglalkozni hogyan teljesítettél tegnap, hogyan fogsz holnap!
Nem érdekelheti a vizsgadrukk !
Miért is érdekelné ?? Nem pont ugyan ennyire leszel ideges, amikor életedben először fogsz egyedül ülni az autóban ??

A többi vezető, akiknek már van jogsijuk, jogosan várják el azt a védelmet a hatóság emberétől, hogy az ő érdekükben csak olyan vizsgázónak adjon megfeleltet aki utána őt nem veszélyezteti az úton !

Na már most ezt eldönteni 40 guruló perc alatt igen nehéz !

És igen,,, valóban benne van a történetben minden :

a vizsgázó személye személyisége
a vizsgabiztosé ,,
szimpátia, ellenszenv a tanuló irányába és fordítva
a résztvevő felek pillanatnyi állapota
benne az izgalom a vizsgadrukk,
benne az időjárás,
a forgalmi viszonyok
a pillanatnyi forgalmi helyzet
és mint egyszer már írtam a szerencse.

A vizsgabiztos beül és nem kis felelősséggel el kell döntenie cirka egy óra alatt hogy ezt az embert ki lehet-e engedni a forgalomba, nem veszélyezteti-e a többieket
,megfelelően körültekintő, jártas a kocsi kezelésében, figyelmes a forgalomban, jó döntéseket hoz, dinamikus, és mégis óvatos vezető !

Ti már azon kiakadtok ha előttetek nem 50-nel hanem 45-tel megy valaki a városban, de ha ugyanezért megbuktatja a vizsgabiztos a tanulót az sem tetszik ?

Képzeljétek magatokat az ő helyükbe !

Szóval Ti kinek adnátok jogosítványt ???

Természetesen a vizsgáról fogok még írni más szempontokból is !

Az útszűkületekről

.
Talán eszetekbe se jutna ezen gondolkodni, pedig érdemes !

Adott egy leszűkült úttest !
Nincs szabályozva az elsőbbség erre a szakaszra, vagy nem is kell szabályozni, mert egy ideiglenes, akadályok miatt létrejött állapot, esetleg egy félreeső, kis forgalmú helyen van .

Mész mész,, egyszer csak jönnek szembe !

Választhatsz !
Megállsz,,, megáll ő,, mindketten lassan elgurultok egymás mellett, vagy valaki visszatolat !

Néha nem egyszerű a döntés,, de gondold át a javaslatomat !

Ha nem vagy biztos abban hogy elfértek-e egymás mellett biztonságosan , akkor feltétlenül Te állj meg !
Égjenek a féklámpáid,, nyomd padlóig a féket és ha a másik úgy gondolja elfér, akkor menjen el ő !

Miért is ?

Ha nem várja meg hogy visszatolass, vagy nem hajlandó ő visszatolatni,, ha belemegy egy szituációba, amibe Te nem biztos hogy partner szeretnél lenni, akkor vigye el ő a balhét !

Ha csattantok mondhasd : te nem mentél volna bele ebbe a helyzetbe, te úgy ítélted meg nem fértetek volna el !
Ő a hibás egyedül,, hiszen te álltál, ő ment el melletted !

Nem mindegy "ki adja betétlapot "

Még egy apróság amire sokan nem is gondolnak egy ilyen helyzetben !

Ha lecentizel egy másik autót,, akadályt ,, lehet hogy csak egy kicsit tévedsz,, és nem is az akadály irányában hanem a jobb oldalra,, a járdaszegély megdobhat,,, vissza az ellenkező irányba,, neki a másik autónak !

Nem érdemes tehát egy ilyen helyzetet felvállalni .

Én, aki rendelkezem megfelelő rutinnal, a kocsit is jól érzem, én nem megyek bele ilyen helyzetekbe . Megállok és megvárom a míg a másik elmegy mellettem,, és lehetőleg figyelek rá hogy legyen tanúm is aki mindvégig látja világítani a féklámpáimat !!
.

A bukkanókról

Érdekes észrevételt tettem pár évvel ezelőtt és tegnap amikor utaztam az jutott eszembe, hogy megosztom veletek !

Aki ésszel autózik és sokat, az fél a bukkanóktól !
Kicsit, vagy nagyon,, de tart tőlük !
Na persze nem azért mert gond lenne felmenni és lejönni,, csupán az jár ilyenkor a fejünkben,, vajon a tetején jön-e szembe valaki a mi oldalunkon !

Az anyósomékhoz vezető úton, Sásd felé rengeteg a bukkanó, és emlékszem a férjem állandóan terveket alkotott arra az esetre, ha egyszer csak valaki felbukkanna vele szemben az egyikben.
A tervezgetés jogos volt, mert pár évvel ezelőtt a nagybátyja így járt,,, jöttek szembe a domb tetején ! Ugyan az árokban kötött ki, de élve megúszta !

http://www.hir24.hu/netturi/2013/06/07/ezert-kell-ovatosan-nekimenni-egy-bukkanonak/

Szóval nincsenek tuti receptek, de szeretném felhívni valamire a figyelmet !

NEM A NAGY BUKKANÓK A VESZÉLYESEK, HANEM AZ APRÓK !

Miért is ??

A nagy bukkanók adják magukat ,, jól láthatók,, kellően értelmes ember nem előz, nem eszetlenkedik ilyen helyen, hiszen nem látja mi van a bukkanó mögött és az ösztönösen óvatosságra késztet !

De egy kicsi, nagyon becsaphat minket !
Mekkora egy kocsi magassága ??

Talán másfél méter ??

Közeledve egy apró dombocskához, ami felett el is látunk,, és láthatjuk a mögötte lévő utat is,, fel sem tételezzük, hogy a takarásában elférhet egy autó !

Pedig igen !!

És akkor aztán jön a meglepetés !

Ha még nem jártatok így, nagyon figyeljetek, és ne felejtsétek, az apróbb veszélyek néha sokkal rosszabbak, nem tulajdonítunk nekik akkora fontosságot mint a nagyoknak, ezáltal könnyelműen viszonyulunk hozzájuk,és hamar megvan a baj !

És ez nem csak a bukkanókra igaz,,, hanem minden más veszélyre is !
.

2010. július 23., péntek

a vizsgáról / 1

.
Most nem a vizsgán történtekről vagy az arra való felkészülésről szeretnék beszélni
hanem a vizsga fontosságának értékeléséről.

Honnan is a téma ?

Szakmai körökben elterjedt, és a napokban ismét szembe kellett néznem a véleménnyel, miszerint nagyon helyes hogy felemelték háromszorosára a vizsgadíjat, mert így legalább nem mennek el a tanulók meggondolatlanul vizsgázni.

Igen,,, nagyon helyes hogy felemelték a vizsga díját 11000 Ft-ra. Nem is volt az normális dolog hogy egy hatósági vizsga 4000 Ft.

Sőt az is helyes ha a tanuló alaposon mérlegeli a vizsgát mielőtt dönt és megy !

Deeeeeeeeeeee !

Miért beszélnek a sikertelen vizsgákról úgy mintha az valami tragikus, a hatóság életét megkeserítő, szégyenteljes dolog lenne !
Miért baj az ha valaki szeret vizsgázgatni,, meggondolatlanul, tudásalap nélkül, lutrira megy ??

HA EZT EGYSZER VALAKI NEKEM ELMAGYARÁZNÁ !!!!

Talán nem bízunk a vizsgabiztosainkban ??
Aki alkalmatlanok az esetek nagy százalékában úgy sem mennek át !
Azért ez a szűrő, viszonylag kis hibaszázalékkal, jól működik !
Kevesebb alkalmatlan megy át, mint ahány alkalmas bukik meg !

Álszent képmutató, hazug emberek !

Hát a hatóságnak nem az az érdeke hogy minél többen vizsgázzanak ??
Hol itt az ellenérdek ??
Én sem bánom hogy felemelték a díjakat,, ez így jó !
Ha ezek ellenére valaki felelőtlenül , felkészületlenül elmegy vizsgázni, és teszi ezt újra meg újra ??????????????
Miért is baj ez ? Ha van rá pénze, kedve !!!

Mi a vizsga célja,, kit szeretnénk az utakon magunk mellett tudni ???

Sok szempontból lehet valaki jó vagy rossz sofőr !
Lehet valaki figyelmes
türelmes
alkalmazkodó
technikailag ügyes
szabályokat jól ismerő és alkalmazó
előrelátó,,,
merész, sőt vakmerő
egy kész versenyző

és sorolhatnám,,,

melyik is a jó ???

Csak kevés emberben van meg mindez a képesség vagy tulajdonság, esetleg felkészültségi szint.
Mindenki másban jó,, az utakon is igaz hogy kiegészítjük egymást.
A figyelmünk változó, a türelmünk alkalmazkodó , a technikánk néha elfárad
ha nem segítünk kölcsönösen egymásnak akkor baj van !

Gondoltak már arra a híres szakemberek, hogy sok esetben az a tanuló aki többször bukik és újra meg újra kényszerül vizsgákat tenni,, szóval ez a tanuló közben a legtöbb esetben órákat is vesz ! Ezáltal még gyakorlottabb lesz ??

És ugyanez a tanuló a vizsgákkal is gyakorol és ezzel is rutint szerez ?
Vizsga és vezetési rutint !

És hogy az a tanuló aki megküzd a jogosítványáért, akinek rengeteg energiája pénze van benne, az jobban meg is becsüli,, felelősségteljesebben fog vezetni, mert számára drágább kincs a jogsija, és jobban fog is rá vigyázni, nehogy elveszítse egy szabálytalanságért, balesetért ???

És az aki 30 óra után elmegy ripsz-ropsz levizsgázik és fél év alatt azt is elfelejti ki volt az oktatója ???

Tehát a vizsga,,,

Aki már oktatott tudja hogy a megfeleléseknek nagy záloga a szerencse !
Szó sincs róla hogy feltétlenül az ügyes felkészült tanuló tesz sikeres vizsgát !

Sikeres vizsgát a szerencsés, a fegyelmezett, magán uralkodni tudó, vizsgarutinnal rendelkező, de leginkább tényleg a szerencsés ember fog tenni !

Szükséges persze a tudás,,, de a legfelkészültebbnek is lehet rossz napja, jöhetnek váratlan események, kifoghat egy pártatlan, de épp rosszkedvű vizsgabiztost,, extrém forgalmi vagy időjárási helyzetet.

Csak kevés tanuló megy valóban felkészületlenül vizsgázni.
A bukások okát ezer okban lehetne keresni.
Hányszor előfordult hogy olyan tanulónknak sikerült a vizsgája elsőre akiről azt sem feltételeztük hogy valaha lesz jogosítványa, és bukott meg az akit nagyon ügyesnek tartottunk.

Mindenkit befolyásolnak az érzései, az izgalma, a pillanatnyi érzelmi, egészségi állapota, a vizsgabiztos személye, és még sok minden..

Tehát egy vizsga sikerében vagy sikertelenségében bizony sok tényező benne van !

Nem kéne tehát előre felesleges bűntudatot kelteni a vizsgázóban azért ha esetlegesen megbukik.

És nem kéne felénk szakoktatók felé azt a felesleges elvárást sugallni hogy csak akkor engedjük el a tanulót vizsgázni ha már tökéletesen felkészült, profi vezető, különben pocsék munkát végeztünk !

Ez nem egy könyvből megtanulható anyag, amit aztán csak fel kell mondani.
Itt több a változó, a bizonytalan tényező mint az állandó !

A feladatunk, hogy objektív képet alkossunk a tanulóban a vizsgáról !
Ismertessük az elvárásokat, a nehézségeket, a buktatókat.
Mondjuk el a lehetőségeket, a tapasztalatainkat, adjunk tanácsokat.

A DÖNTÉST BÍZZUK MINDENKOR A TANULÓRA !

Felnőtt emberek , saját személyijük van,, a pénzükért, döntsék el Ők mit akarnak !
A szakemberek, pedig ne állítsanak fel normákat, hanem örüljenek minden egyes vizsgázónak, mert ebből van munkájuk !

2010. július 18., vasárnap

a forgalmi vizsgáig vezető út négy lépcsőfoka

.
Mindenkinek megvannak az elméletei, a segédanyagai, a trükkjei a saját munkájában.

Egyszer eljött a pillanat amikor meg kellett fogalmazni a tanulóknak a konkrét célokat, meg kellett határozni azt a felkészültségi szintet, amivel el lehet menni vizsgázni.
Az élet minden területén,, még a gyermekeimmel szemben is a nevelés során megfogalmazom az elérendő feladatokat, célokat.
Ugyanis hiszek abban hogy e nélkül nem lehet tanulni, fejlődni, dolgozni, módszereket kidolgozni.
Tudni kell honnan indulunk, és hová tartunk.

Érdekes módon a honnan indulunk kérdéssel viszonylag ritkán foglalkoznak mind a tanulók, mind az oktatók.

Érdekes lenne, egy elégedetlenkedő tanulónak visszajátszani a kezdeti szerencsétlenkedéseit. Ezzel összehasonlítva, talán többre tartaná az elért eredményeit.
Fejlődni csak úgy lehet ha van pozitív visszajelzés is, ha reálisan látja az elért fejlődést.
Ha lenne erre fordítható pénzem, kamerát szerelnék az autómba, és időnként visszanézetném a tanulókkal az első óráikat, valamint az aznapi teljesítményüket is kiértékelném minden alkalommal. A vizsga után megkapná ajándékba.
Érdekes lenne.

NÉZZÜK HÁT A MEGFOGALMAZOTT CÉLOKAT, ÉS A FEJLŐDÉSI FÁZISOKAT :

Cél tehát a sikeres vizsga, és a tudástartalommal bíró értékes jogosítvány, egy biztonságos közlekedést garantáló vezetési tudás, közlekedési érzék, kultúra, figyelem.

ELSŐ LÉPCSŐ :

A kocsiban eltöltött első időszak feladatai, az első lépcsőfok, amiről tovább lehet lépni :
  • Meg kell tanulni a járművet kezelni.
  • Meg kell ismerni a pedálok, kormány, a váltó használatát.
  • A vezetéshez kapcsolódó egyéb eszközök, mint kapcsolók, ablaktörlő, ablakemelő,kézifék,a tükrök helyes használatát.
  • Meg kell tanulni szépen elindulni, megállni,,, szabályosan kanyarodni,, megfelelő Íven, megfelelő sebességgel, jó sebességi fokozatban.
  • Meg kell ismerni a motorfékhatás szerepét, annak használatát, szükségességét !
  • Meg kell tanulni a váltó használatát.
  • Aztán a megtett Kilométerek függvényében meg kell találni a helyünket az úton
  • a járművet mindig a megfelelő sebességgel a megfelelő fokozatban,ideáli helyen, mozgásban tartani.
  • Észre kell venni a legfontosabb, a továbbhaladásunkat szabályozó közúti jelzéseket, azokat értelmezni, és ezeknek megfelelően tovább haladni.
  • Kanyarok előtt lassítani, megfelelő fokozatban kanyarodni,, megálláskor jó tempóban, jó helyen megállni,, elinduláskor dinamikusan a forgalom feltartása nélkül indulni.

Gyakorlatilag ez az időszak szolgálja a jármű helyes technikai kezelésének az elsajátítást.

MÁSODIK LÉPCSŐFOK :


Nem véletlenül hívom lépcsőfokoknak ! Amíg ugyanis az egyik szintet nem teljesíti a tanuló addig képtelen a következő szintre lépni.

Ezen a második szinten a már viszonylag stabil vezetési tudás mellett tud felszabadulni annyi figyelem hogy tudja észlelni a jelzések következő szintjét.
Amíg a kocsi kezelése leköti, addig nem tud más dolgokra figyelni.
A jármű kezelése már önálló, csak kevés segítség kell a technikához.
Ezen a szinten már tud figyelni kell a KRESZ szabályokra, a táblákra a forgalomra, és kevés segítséggel már önállóan, ezeket felismerve szabályosan kell tudni közlekedni.
Táblák, fényjelző készülékek, gyalogosok, egyenrangú útkereszteződések figyelése.
Elsőbbségi viszonyok felismerése.

Ennek a szakasznak a végén szokott jönni a magabiztos önvállalás  : " mindent tudok, szeretnék menni vizsgázni,"
Pedig csak a felénél tartunk !

A HARMADIK LÉPCSŐFOK :

A járművet már jól kezeli a szabályokat többé-kevésbé betartja, táblákat észreveszi, felismeri, értelmezi !
Megtanuljuk a vizsgán követelt két technikai jellegű feladatot,, parkolás, egyívű megfordulás !
ÉÉÉÉÉÉÉÉÉs ! Megtanuljuk végre a tükröket hasznosan használni.
Eddig is nézegettünk bele,, de ,,,,,,,,,
A tanuló számára kezdő szinten csak a maga előtt látott látótér és az abban történő dolgok léteznek !
A kezdő vezető nem igazán meri elfordítani a tekintetét az útról, sem a műszerfalra, sem a tükrökre, sem a holtterekre.
Aki régóta vezet az tudja, hogy a mögöttes forgalom szerepe, jelentősége legalább akkora, mint az előttünk lévő térben történteké !
Ráadásul ahogy szoktam mondani, az előtted történő dolgok eladják magukat, de ami mögötted történik azt tudatosan keresni, figyelni kell !

Meg kell ismerni és komolyan kell venni a holttér fogalmát , meg kell tanulni a vizsgálatát.
Ettől a szinttől fogva a tükrök használata már nem esthez kapcsolódó, hanem folyamatos kell hogy legyen.

Jól érezhető hogy mindezek, már tényleg csak egy biztos vezetési tudás, egy felszabadult figyelem mellett elvégezhető feladatok.

és akkor mi a negyedik lépcsőfok ??

A NEGYEDIK LÉPCSŐFOK :

A vizsgához szükséges szint tartalmazza a következő tudást is :
Már meglévő vezetési tudásunk mellett,, a közlekedési szabályokat betartva, a jelzéseket felismerve, parkolva és manőverezve közlekedünk,, de már tudatosan.

Tudatosan figyeljük az előttünk lévő forgalmat és figyeljük a tükörből a mögöttünk zajló eseményeket.
Kiszámítjuk a többiek mozgását, valószínűsítjük cselekedeteiket, kiszámoljuk a forgalom haladását és ehhez igazítjuk sebességünket.
A biztonságos autózáshoz tudnunk kell a többiek fejével is gondolkodnunk.
Mindezek mellett fontos az előrelátás. Mind térben, mind időben. Mind valóságban, mind agyban, elképzelésben, tervezésben.
Nem csak a magunk előtt történő dolgokat figyeljük, hanem a messze távolban történő eseményeket is, így :

kellő időben:
  • váltunk sávot,
  • lassítunk, állunk meg,
  • kerülünk, gyorsítunk,
  • vagyunk udvariasak,
  • oldunk meg váratlan helyzeteket,,
  • kerülünk el, vagy mentünk meg veszélyes helyzeteket ,
  • vagyunk előzékenyek a gyalogosokkal a buszokkal és egyebek.

Ezen a szinten már megtervezzük az útvonalainkat is, ami persze egy forgalmi vizsga keretei közt elég kis távokat jelent, de valamennyi tervezés, egy több sávos forgalmas úton itt is szükséges.

Magyarul ez a szint a biztonságos, a gazdaságos az előrelátó, tervező, érett szint !

Itt kéne elmenni vizsgázni, mert kb. ez a követelmény.

Az hogy sok vezető aki évek óta rendelkezik engedéllyel nem autózik így ???
Hát igen,, csakhogy nekik már van jogosítványuk !

2010. július 17., szombat

Akkor hány órából is szerezzünk jogosítványt ?


Ismét egy sarkalatos pontja az oktatásnak !

Tévhitek, és téveszmék, eszement elvárások az oktatóval és a tanulónak saját magával szemben !

Nem én találtam ki, régi szöveg a következő :

AZ AUTÓVEZETÉS EGY SZAKMA, SOKAN EBBŐL ÉLNEK MEG, EZ A MUNKÁJUK !
HOL LÁTSZ A VILÁGBAN OLYAT HOGY EGY SZAKMÁT 30 ÓRA,, AZAZ MÁSFÉL NAP ALATT EL LEHET SAJÁTÍTANI ?


És ez a kérdés bizony jogos .
Ne felejtsük el hogy itt nem csupán arról van szó, hogy egy technikai eszközt elkezelgetek, itt felelősségteljesen kell majdan a forgalomban részt venni !

Anyagi és személybiztonságért vagyunk felelősek minden pillanatban amikor kocsiba ülünk és vezetünk.

Minden áldott nap halnak meg emberek az utakon.
Minden nap mennek tönkre életek a bekövetkezett anyagi kár vagy életre szóló sérülések miatt.

És érdekes módon ezt hiába próbálja az ember előre elmondani, mindaddig amíg valakivel konkrétan nem történik tragédia, vagy a családban, addig senki nem érzi át ennek jelentőségét.

Ezek a sorok persze csak bölcs gondolatok voltak,,, de a tanulási folyamat végén van egy szigorú vizsga.
A vizsgáról egy külön fejezetben szeretnék majd beszélni, de azt mindannyian tudjuk,
hogy manapság a követelmény is szigorú, és a közlekedés, a forgalom amiben a vizsgát kell tenni is egyre nehezebb, bonyolultabb.

Pillanatnyilag a kötelezően előírt óraszám

járműkezelési vizsgához a rutinpályán 9 óra
forgalmi oktatásban még ehhez 20 óra.

elég-e ez ??

igen! Lehet elég. Sok esetben az.

Lehetne tagadni, de gyakran ülnek a kocsiba olyan tanulók akik már tudnak vezetni.
A jármű technikai kezelését már megtanulták, a feladatuk már csak az hogy a forgalomban biztonságosan közlekedjenek.
Sőt van aki már évek óta vezet, persze szabálytalanul, minden féle engedély nélkül.

És van aki jó adottságokkal rendelkezik, könnyen összhangba tudja hozni a végtagjai ellentétes mozgásával járó jármű kezelést, a célzott figyelmet, a közlekedési gondolkodást, az előrelátást.

Számukra a 30 óra elegendő,jó eséllyel indulnak a sikeres vizsgáért,, és ami a legfontosabb, a jogosítvány megszerzése után biztonságos, megbízható partnereink lesznek az utakon.

Ők a kisebbség.

A tanulók nagy része azonban nem indul ilyen előnyökkel.
Egy átlag ember átlag képességeivel
Teljesen kezdő szintről indulva

NEM ELÉG A BIZTONSÁGOS AUTÓVEZETÉS MEGTANULÁSÁHOZ A 30 ÓRA.

természetesen, és érthető módon, nehéz ezt elfogadni egy laikus számára.

-nehéz mert látja hogy a barátjának sikerült
-nehéz mert az önértékelése, az önbecsülése csorbát szenved a ténytől, hogy neki több óra szükséges mint a szabályzatban meghatározott kötelező.
-nehéz mert a környezete előtt nem tudja felvállalni a " kudarcot "
-és nehéz, mert kiszámította a költségek végső összegét és ez a plussz órákkal jelentősen megnő, amit nem biztos hogy ki tud fizetni.

VAN ITT EGY TÉVESZME !

a kötelezően meghatározott órák száma nem egy átlag képességű ember számára kiszámított óraszám, amit szégyen átlépni.
Az illetékes hatóságok úgy vélték szükséges egy minimális kötelező óraszám.
Hogy ez helyes-e vagy sem azon lehet vitatkozni,, de bele lehet gondolni, hogy ez az alsó határ inkább a legjobbakhoz van igazítva !

LOGIKUS !

Ne kelljen a legügyesebbeknek is feleslegesen órákat fizetni !

Most miért gondoljuk hogy itt, és ebben feltétlenül a legügyesebbek közé kell tartozzunk??
A suliban sem biztos hogy mi voltunk a legjobb tanulók,vagy ha igen lehet hogy nem mi másztunk tesi órán a legmagasabbra,vagy nem énekeltünk az ország legjobb kórusában még sem volt tragédia. Más teljesítményeinkkel kompenzáltuk az életben elért eredményeinket,és a végén jól éreztük magunkat !!

DE ITT NEM IS AZ A CÉL HOGY A LEGJOBBAK , LEGGYORSABBAK LEGYÜNK !

Itt a cél a sikeres vizsga, és a biztonságos közlekedés.

Meg kell tanulnunk felnőtt ember módjára felvállalni hogy ennek megtanulásához nekünk több gyakorlásra van szükségünk,, és hogy bár ez nem öröm számunkra, de a végeredmény szempontjából teljesen mindegy.

És a másik igen bölcs gondolat :

TANKOLNOD, MAJD MINDEN HÉTEN KELL, DE A JOGOSÍTVÁNYT CSAK EGYSZER KELL MEGSZEREZNED !

És milyen igaz !A kocsira nem sajnáljuk a milliókat sem,, aztán majd a benzinre sem az ezreket,, de itt a tanulásnál, ami a későbbi biztonságunkat szolgálja, itt minden fillért számolgatunk ?
Ha erre nincs pénzed hogy lesz majd a többire ?

A férjem bölcs és nagyon igaz mondása :

Miért jelentkeznek olyan emberek autóvezetési tanfolyamra akik egy buszbérletet sem tudnak megvenni ??

És visszatérve a az elsődleges célhoz !
Bármit gondolsz is magadról, bárhogy ítéled meg a teljesítményedet, jogosítványt akkor kaphatsz ha a vizsgabiztos átenged a vizsgán !
És ezek a vizsgák bizony roppant szigorúak !

Ja,, a hány óra kérdése !

Befolyásolja ezt sok minden

-a tanuló kora
-a neme
-a tehetsége, érzéke a kocsihoz
-a figyelme
-a pillanatnyi idegállapota
-az egészsége
-a testi adottságai
-az intelligenciája
-az alkalmazkodó képessége
-a szándéka a befogadásra, tanulásra
-a csillagok állása :-)
-és végezetül a vizsga rutinja !

Hogy milyen felkészültségi szinten érdemes elmenni vizsgázni arról szintén egy másik oldalon írok.

Ugye a 30 óra a kötelező !
40-50 óra körül egy átlag képességű fiatal ember valószínűsíthetően le tud vizsgázni, ez teljesen normális óraszámnak tekinthető.
Van azonban még a fiatal versenyzők közt is aki ezt meghaladó, sőt 100 óránál is több után tud csak sikeres vizsgát tenni !
Ez már valóban sok de :

MÁS ÉRTÉKŰ LESZ A JOGOSÍTVÁNYOD ATTÓL HOGY 100 ÓRA UTÁN SZEREZTED MEG ? KELL AZT TUDNI MÁSOKNAK, HOGY HÁNY ÓRÁT GYAKOROLTÁL ?

Én a sok éves tapasztalatom alapján a következő módon szoktam az óraszám kérdését kezelni a kocsiban.
Ez elején elmondom, hogy nekem nem célom hogy felesleges, szükségtelen órákat vetessek.Nekem az a célom hogy a tanuló meg legyen elégedve a kocsiban kapottakkal, ne érezze átverve magát, és küldje a későbbi kuncsaftokat.

Ezért azt kérem, hogy ne én határozzam meg hogy hányszor jön, hanem ő.
Ne az enyém legyen a felelősség, hanem az övé.
Kezébe adom a hatóság által kibocsátott a "forgalmi vizsgák rendjéről szóló " kiadványt, ami alapján tudja értékelni a saját teljesítményét is.
Minden óra zárasaként elemezzük a történteket, és megállapítjuk hol tart a fejlődésben.
Az esetek nagy részében teljes egyetértésben megyünk tovább a következő gyakorlási órára.
A vizsga időpontjának a meghatározásában is ezeket a módszereket alkalmazzuk.
A legrosszabb esetben is az szokott előfordulni, hogy közli a tanuló, hogy elfogyott a pénze és nem tud több órát venni,, szeretné megpróbálni a vizsgát.
Elmegyünk és ha nem sikerül, akkor is a saját döntésének eredményét kell hogy viselje.

Persze előfordul az is hogy az én javaslatomra kért vizsga nem sikerül , de hát ez is benne van a lehetőségek közt , tudomásul kell venni.

Szóval 30. óra után, nálam a tanuló hozza meg minden óra végén a döntést hogy szeretne-e jönni legközelebb.

És higgyétek el akarnak ! Maguktól ! Mert nincs rájuk kényszerítve ! Mert Ők hozzák meg a döntést ! Mert objektíven látják a teljesítményüket !